Sörte férgek
Tartalom
- Fő jellemvonásuk, hogy minden szelvényükön egy pár oldalt kiálló lábcsonk: parapodium képződik; ezeken helyezkednek el a mesteri alkotású sörték, rendszerint több kötegben.
- Az emberi körférgek fejlődési ciklusa
- A gyermekek férgek elleni megelőzése
- Sörtés férgek Stock vektorok, Sörtés férgek Jogdíjmentes illusztrációk | Depositphotos®
- Féreg specifikus paraziták jelei
- MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
Teljes szövegű keresés Férgek Vermes, l. Az állatországnak alulról fölfelé számítva negyedik, a Tüskebőrüek és Izeltlábuak között álló, meglehetős széleskörü állatköre, amelybe a többi állatkörökbe be nem osztható állatokat sorolják, de amelyek mindazáltal a többi körökhöz többé-kevésbbé átmenetek.
Innen van aztán az, hogy a F. A legmagasabb F. Éppen ez az sörte férgek annak, hogy a férgek állatkörének határvonalai igen határozatlanok, s hogy terjedelme még ez idő szerint is igen ingadozó. Linné annak idején az Izeltlábuak és Gerincesek kivételével az összes többi állatokat F.
Cuvier a mai férgek köréből kizárta az élődieket.
Szívférgesség - csak egyszerűen
Goldfuss Euthelminthos és Anulata csoportokra osztotta; Cestal fereghajto a F. Tetrastemma obscurum.
A magyarban a F.
Tudományos nézőpontokból indulva ki különben a F. A búza fonálférge Tylenchus scandens erősen nagyítva A F. Testük kétoldali részarányos, megnyult, igen gyakran jóval hosszabb, mint a minő széles, vagy lapított, vagy hengeres, igen gyakran izeletlen, a magasabbaknál azonban izelt Gyürüsférgek. Hermella csövei. Az izek jelentőségét igen szépen megmagyarázzák a Galandférgek tetstnek izei; amelyek tulajdonképen nem egyebek, mint egymással huzamosabb ideig benső összeköttetésbe lépett, később különváló ivaregyének s illetőleg az ivaregyének ismétlődései, amelyeknek sarjadzás utján a galandféreg feje, a dajka ad életet.
De már a Gyürüsférgek-nél sörte férgek izek, illetőleg szelvények teljesen elvesztik önállóságukat, de azért valamennyi feltünteti még eredeti jelentőségét azzal, hogy belsejökben megtalálhatjuk az összetett egyént felépítő szerveknek részeit.
Bélgilliszta Ascaris lumbricoides nagyítva. A hím hátulsó testvége; b.
A mellső testvég hátoldalról; c. Ugyanaz hasoldalról; d. Tulajdonképeni végtagokat, a Rovarok, Rákok stb.
A testen rendesen jól megkülönböztethető a hát- és a hasoldal, s az állat helyét a hasoldallal változtatja, vagy pedig annak segélyével idegen testekre tapad s rendesen itt van a szájnyilás is. Tengeri hernyó Hermione hystrix.
C A forgósféreg Sabella spallanzanii lakócsöve homokszemcsékből készül, tapogatói dupla spirált alkotnak Gyűrűsférgek törzse Aimelida Több, mint 11 ezer fajt foglal magában, amelyek tengerekben, édesvizekben és a talajban élnek.
Fejet, tort s más ezekkel egyenértékü testtájat nem igen különböztethetünk meg, de a magasabb F. Az alsóbb F. Tengerparti giliszta Arenicola piscatorum.
Testükön nincsenek lábcsonkok, sem kopoltyúk, sem pediglen tapogatók, vagy cirrusok a fejen. A gyűrűnként kevés számban képződő sörték a test oldalain hosszanti sorokba helyezkednek és bőrgödröcskékbe vannak beerősítve.
A bőr alatt terül el az izomzat, amely leggyakrabban a bőrrel bensőbb összeköttetésben álló csövet, u. A bőrizomtömlő működése eredményezi az u. Egyes F. Csillagféreg Priapulus. Csöves féreg Sörte férgek Az idegrendszert még ez ideig nem ismerjük az összes férgeknél, de amelyeknél megvan, azoknál a test mellső sarkán a garat felett egy vagy két ducból áll, amelyekhez járul aztán a Gyürüsférgeknél a garat alatti duc és hasducláncolat.
A hasducláncolat két főtörzsből áll, a melyek ductól-ducig haladva ezeknél haránteresztékek segélyével közlekednek.
Látószerveik vagy ideggel közlekedő egyszerü festékfoltok, amelyek néha lencsét is tartalmaznak Rotatoriavagy pedig meglehetős bonyolódott szerkezetü szemek Annulata.
Egyeseknél halló és szaglóérzékeket is találunk.
Blogarchívum
A tapintás végkészülékei gyanánt igen különböző szervek és függelékek működnek, a Bélférgeknél például idegekkel összefüggő bőrszemölcsök szolgálnak e célra, mig ellenben a szabadon élő F.
Csöves féreg Vermillia A bélcsatorna a különböző csoportoknál feltünően elütő szerkezetü. Egyes Bélférgeknél teljesen hiányzik Galandférgeks ezeknél a táplálkozás endoszmozis utján történik az egész test felületén.
Azoknál a F. Heteroneresis Oerstedi. A Gyürüsférgek bélcsatornáján néha befüződések, oldalzacskók és vakbélfüggelékek is jelennek meg, amelyek valószinüleg a májat helyettesítik, különösen sok oldalzacskója van a Sörte férgek bélcsatornájának, amelyek a táplálék, vér felszivásakor mindannyian megtelnek és reservoir gyanánt szerepelnek.
A szájnyilás rendesen sörte férgek test mellső sarkán fekszik, vagy ennek közelében a sörte férgek, mig ellenben az alfelnyilás, amely különben a gyomor megléte mellett is hiányozhatik p. A vér szine néha sárgás, zöldes vagy pirosas, de a vérsejtek szintelen, ugynevezett fehér vérsejtek.
Account Options
Tok nélküli izom-trichina. A lélegzés leggyakrabban a test egész fölületével történik, s ilyenkor lélegző szervek nincsenek, mig a tengerekben élő nagy Sörtelábu gyürüsférgeknél fonál- pamat- vagy ágas kopoltyu-függeléket találunk a lábcsonkok tövén. Betokozott izom-trichina. A kiválasztó szervek egy F. Sörte férgek vizedénytörzsek vagy egyszerüek, vagy elágazók s közvetlenül a külvilágba nyilnak s vagy egész lefutásukban zártak Galandférgekvagy pedig tölcsérforma bevezető nyilásokkal birnak Rotatoriák reszkető szerveiegyes esetekben az ivartermények kiürítésére is szolgálnak Gyürüsférgek.
A Gyürüsférgeknél a vizedénytörzsek minden szelvényben párosan ismétlődnek és burkoltak, miért is sörte férgek nevet viselnek. Diplozoon paradoxum, nagyítva. Az alsóbbrendü F. Máskülönben az alsóbbrendü F.
MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta)
Galandférgekmig a váltivaru férgek ivarszervei meglehetős egyszerü szerkezetek Fonálférgek, Rotatoriák. Az ivaregyének a legtöbb esetben feltünően elütnek egymástól, igy p.
Számos féregnél a lárva a leendő féregnek csak fejéből és sörte férgek testszelvényéből áll s a többi szelvény csak a fejlődés további folyamatában ékelődik be sarjadzás utján, minek következtében az állat lassanként meghosszabbodik. A Galandférgeknél és Mételyféléknél az átalakulás nemzedékváltássá bonyolódik, amelynek folyamában a lárva nemcsak külső formáját és belső szervezetét változtatja, sörte férgek nemzedékeket hoz létre, életmódját változtatja, egyik gazdából a másikba vándorol, az elősködő életmódot szabad életmóddal is felcseréli p.
Galandférgek, Mételyek, Piócák. Májmétely Distomumhepaticum lárvájával A csak fiatal korban élősködőket Xenositák-nak, a csak ivarérett korban élősködőket Nostoriták-nak s a csak kivételesen élősködőket Planositák-nak nevezik. Kihalt férgeket már a felső silurban találtak, de tömegesebben a jurában lépnek fel, miután azonban legtöbbjük igen lágytestü, nem is lehet csudálkoznunk azon, hogy a kövületek között aránylag ritkán fordulnak elő.
Mintegy élő és kihalt faj ismeretes.
A kétségen fölül álló F. Fonálférgek Nemathelmintes2.
Laposférgek Platyhelmintes3. Csillagférgek Gephyrea4.
Kerekesférgek Rotatoria5. Gyürüsférgek Annulata. Különben az egyes buvárok a F. Laposférgek Platyhelmintes2.
Fő jellemvonásuk, hogy minden szelvényükön egy pár oldalt kiálló lábcsonk: parapodium képződik; ezeken helyezkednek el a mesteri alkotású sörték, rendszerint több kötegben. A soksörtéjűek, igen kevés kivétellel, rendszerint vált ivarúak. A fiatal nemzedék meglehetősen bonyolult metamorphosison megy keresztül.
Fonálférgek Nemathelmintes3. Buzogányfejüek Acanthocephali4. Nyilférgek Caetognathi5. Béllélegzők Euteropneusti6. Csillagférgek Gephyrea7. Mohaállatok Bryozoa8. Kerekesférgek Rotatoria9. Zsákállatok Tunicata Ezen osztályok közül azonban ujabb időben egyeseket külön állatköröknek vettek, igy p.
Claus a Sörte férgek Bryozoa a Karlábuakkal Brachiopodaa Molluscoidea, a Zsákállatokat Tunicata pedig a Provertebrata külön állatkörének tette; a Buzogányfejüeket és Nyilférgeket egyesítette a Fonálférgekkel.
