Régi féreg orvoslás, Paraziták, a veszélyes „potyautasok”
Tartalom
Húzza össze a görcs! Vagy a Pickwick-szindróma? Egyrészt jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészt a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes paraziták kik. A betegségnevek alakulásában és használatában nagy szerepet játszik a gyógyításhoz kapcsolódó hitvilág, az orvoslás fejlődése és a társadalom, a gondolkodás, valamint a nyelv változása.
A korai betegségneveket régi féreg orvoslás meghatározta az a felfogás, hogy a betegségeket sok esetben a testbe búvó állatok, betegségdémonok vagy haragvó istenek okozzák. Az is nyomon követhető továbbá, hogy a népi környezet, a mindennapi tapasztalatokon alapuló megfigyelések is nagy hatást gyakoroltak a megbetegedések, nyavalyák elnevezéseire. Régi féreg orvoslás későbbi korokban a szakszavak egy jelentős része továbböröklődik részben a köznyelv, részben pedig a szakmai kommunikáció elemeként.
Ugyanakkor számos új betegség-elnevezés keletkezik, amelyekben a modern kor társadalmi és nyelvi változásai mutatkoznak meg.
Akárhogy is lesz, a "régi barátok" hipotézis és a belőle kinőtt féregterápiás. Könnyű azonban azt a hibás következtetést levonni, hogy történelme csupán nagy felfedezések pillanataiból, illetve a régi megoldásokon való.
Pogány gyökerek Az orvoslás és a betegségek elnevezései szorosan összefüggnek az egyes korok kulturális hagyományaival. A magyar gyógyítás a sámánizmusban gyökerezik.
Hogyan lehet eltávolítani férgek helminták népi orvoslás
A kereszténység felvételét követően a pogány hagyományok a régi féreg orvoslás szokásokba épülve élnek tovább. Az említett társadalmi, hitbéli és szemléletbeli változások az orvosi nyelv alakulására is hatással voltak. Gyakoriak továbbá a tünettani észrevételen, tapasztalaton alapuló orvoslással kapcsolatos szavak árt, csomó, fáj, kerge, süly, száraz és a jövevényszavak boka, kanyaró, csömör, golyva, orbánc, kólika, pestis, kolera.
- Paraziták páfrányos kezelése
- Fenyőmag-férgek Az orrban lévő megkötött polipok lehetnek természetes kenőcsök, amelyeket otthon készítenek.
- Az emberi test parazitai
- A hagyományos orvoslás ártalmatlanítása szalag férgek ,nyír főzet giardia ellen
- Hogyan kell kezelni a Yorkshire Terrier toxococcus férgeket Ez a népi orvoslás keleti oldalról jött le hozzánk.
- Paraziták, a veszélyes „potyautasok” | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
- Régi féreg orvoslás
- Készítmények férgek enterobiosishoz
Ezeket kiegészítve már korán megjelennek a belső szóalkotással keletkező kifejezések is csípés, járvány, fájdalom, dagadás, tüzesülés stb. Hangutánzással és hangulatfestéssel jöttek létre például a duzzad, gége, pofa, puha szavaink, és a szóösszetételek sem voltak ismeretlenek főfájás, zápfog.
Megfigyelhetők továbbá az olyan tünettani észrevételen alapuló körülírásos formák is, mint az álomhozó orvosság, szájnak és orcának félre menése. A nyelvünkkel való tudatos törődés a XVII. Ő az, aki nyelvtanaiban és szótáraiban megkezdte a tudományok nyelvének magyarosítását. Fontos állomásnak tekinthető Bugát Pál tevékenysége, aki től elsőként magyarul tanította az egyetemen az orvostudományt. Bugát sok új szót alkotott, amelyből a mai köz- és szaknyelv is használ néhányat például agy, dudor, dögvész, fehérje, gyógyszer, hajlam, kórisme, légcső, műtét, csipesz, sérv, szülész, tüdővész, közérzet.
A nyelvújítás az orvosi szaknyelv jelentős átalakulásához vezetett.
Az orvosi nyelv dinamikusan változott és változik a mai napig a tudomány rohamos fejlődésével és a nyelvben történő változásokkal lépést tartva. Ebben a folyamatban egyaránt megfigyelhetők a hagyományok és az újítások. Metaforák és metonímiák Ahogy láthatjuk, az orvosi nyelv színes, terminológiában gazdag szaknyelvnek tekinthető már igen korai szakaszától kezdve.
Élet és tudomány - Régi és modern betegségneveink
A betegségek neveiben is megfigyelhető, hogy a nyelvhasználat, így a szaknyelvhasználat alakulása, fejlődése is szorosan összefügg azzal, hogyan látjuk, tapasztaljuk és dolgozzuk fel a körülöttünk lévő világot. Tudásunk fogalmak köré csoportosul: betegségneveink esetében például a testrész, a tünet, a tulajdonság, a származási hely, a jellegzetes alak fogalmai köré.
- Hogyan lehet eltávolítani férgek helminták népi orvoslás ,régi népi receptek férgektől
- Legtöbben azt tudják róluk, hogy akár súlyos betegséget is okozhatnak.
Ничто другое здесь не могло бы так живо напомнить ему его собственную удаленность от мира, который был ему так хорошо известен.
Олвин потер свои все еще гудящие от усталости ноги.
И никогда прежде он не существовал.
Ezek közül egy elnevezésben akár több fogalom is megjelenhet vakondok-dagadás, füge-fekély, torokgyík, nyúlajakde sokszor egyet-egyet emelünk ki, amelyek gyakran a betegséghez legszorosabban kötődő, látványos tulajdonságok a betegséget érintő testrészek vagy külső elváltozások. Ugyanakkor a tünettani megfigyelésen túl nagyon gyakoriak a mindennapi élet tapasztalatain alapuló betegségnevek is, ilyenek például az állatok, növények, használati tárgyak mint a szervezet részei, az egyes nemzeteknél tipikusan felbukkanó betegségek.
Ezek régi féreg orvoslás elnevezések gyakran metaforikusak vagy metonimikusak. Ennek az oka, hogy a testrész a betegség helyét emeli ki, és általa a betegség lokalizálhatóvá válik, így ezek a legkonkrétabb elnevezések például csecshideglelés, csípőfájás, főben-kelés, körömrothadás, szívnyilamlás, torokereszkedés, agydaganat, ágyékfájdalom, csontvelőbántalom. A különféle állatok szintén nagyon gyakran fordulnak elő a betegségek neveiben, amelynek több oka is lehet.
Az egyik lehetséges ok, hogy sokáig hitték azt az emberek, hogy a könnyen csúszó-mászó állatok a test természetes nyílásain keresztül bejutnak a szervezetbe, ahová befészkelik magukat, és folyamatosan rágják, pusztítják az emberek testét, tehát ők okozzák a betegséget.
Az állatok egyike lehet a béka, amely az ember száján keresztül jut be a szervezetbe, és a gyomrát háborgatja. A néphit például úgy tartja, hogy azok az emberek szereznek könnyen békát, akik sokat fürdenek, vagy régi féreg orvoslás isznak. A béka leírására más példákat is találunk: a béka próbál kijutni, fölmászik a szájba, itt megakad, és régi féreg orvoslás formájában megreked a nyelv alatt.
Ez a fölfogás a mai napig él több kultúrában is, de elsősorban népi, nyelvjárási szinten; az orvosi szaknyelvből viszont teljesen kiveszett. További példák még könnyen mászó, fürge állatokra betegségnévként a régi féreg orvoslás, a pók, a féreg. Az állatnévi eredetű elnevezések másik csoportjára a metaforikus betegségnév-képzés jellemző, ahol a mindennapi életből jól ismert állatok külső és belső régi féreg orvoslás a betegségek tulajdonságaiként jelennek meg.
Ezeknél a betegségneveknél az állatok egyfajta betegségdémonokként is szerepelhetnek. A másik, kézzelfoghatóbb magyarázat viszont talán az, hogy az emberek az őket körülvevő és az általuk jól ismert világ révén próbálják megérteni a testükben zajló ismeretlen folyamatokat.
Így az állatok belső tulajdonságait és a betegségek tulajdonságait hozzák kapcsolatba. Ezt a megismerési folyamatot látszanak igazolni azok az elnevezések is, amelyek a növény árpa, bodza, borsó, termés és a tárgy tekenő, csónakmell, kalapácsujj fogalmak köré szerveződnek.
Gépezet és szerző A betegségeken kívül a test maga gyakran gépezetként, funkcionáló eszközként jelenik meg.
Ilyenkor sok esetben az eszközök alakja kerül előtérbe: nyelv csap, kalapács, üllő, kengyel, billentyű stb. Az elnevezésben a funkció is szerepet kaphat például: tubákoló gödröcske, az a bemélyedés a kézháton, ahonnan régen a tubákot szippantották föl. A modern kórmegnevezésekben új fogalmak is megjelennek, például foglalkozásokat bányásztüdő magukba foglaló elnevezések.
- Endoparaziták ektoparaziták és patogének
- Enterobiosis kezelés megelőzése
- Biztonságos gyógyszer gyermekek számára a férgektől
Külön és elég gyakori típust alkotnak az úgynevezett szerzői nevek. Ebben az esetben a névadáskor a betegség első leírója, az első beteg vagy esetenként egyéb tudománytörténeti tényezők is szerepet kaphatnak, például Kimmelstiel—Wilson-szindróma KWSGrunner—Bertolotti-szindróma, Schwarz—Bartter-szindróma. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy míg a korai szaknyelv elsősorban a mindennapi élethez tartozó tevékenységekbe, tapasztalatokba épül szervesen, a modern orvoslás egyre több szállal kapcsolódik a civilizációhoz, a kultúrához és az orvostudományhoz.
A két történeti kor szaknyelvbeli eltérése megfigyelhető továbbá a szinonimák terén is. Amíg a modern orvoslás nyelve erősen törekszik arra, hogy egy szóalakhoz egyetlen jelentés társuljon, a korai orvosi nyelvben nem ritka a szinonímia és a poliszémia jelensége sem.
Az okok közé lehet sorolni még, hogy a hasonló tünetekkel járó betegségeket a korabeli emberek hajlamosak voltak ugyanúgy nevezni, például a népi elnevezésben gyakran a kanyarónak is himlő a neve, mert kiütéses betegség.
Ez a későbbi diagnosztika kifinomultabbá válásával egyre inkább háttérbe szorult. A korai orvosi nyelvben például a sérvre az alábbi kifejezések éltek: sérés, sérhés, sérvés, sérülés, szakadás, régi féreg orvoslás az öve; a betegnek orbánca volt, ha Szent Antal tüze, pokolvar, folyosó, habarnica, orbann, orbán, veres folyás, veres futás, vértályog kínozta.
Hagyományőrzés és újítókedv A korai és a modern betegségnevek különbségei nemcsak a különböző fogalmi körökben, valamint a szinonimák terén mutatkoznak meg, régi féreg orvoslás abban is, hogy a régi elnevezések egy jelentős része szitokszóként is használható, és ilyen módon tovább gazdagítja a köznyelvet, amíg ez a modern betegségnevek esetében egyáltalán nem jellemző. A szitokszóvá vált betegségneveink csoportjánál megfigyelhető, hogy majdnem minden tagja régi féreg orvoslás eredeti betegség- jelentését, és mára már csak szitkozódásokban használatosak.
A jelentésváltozás többlépéses folyamat volt, és több tényező befolyásolta. Kezdetben ezek a szófordulatok átkok voltak, és a kimondott szó tényleges varázserején alapultak. A már említett néphit, miszerint a betegségeket titokzatos erők, vándorló betegségdémonok, a gonosz földi szövetségesei, testbe búvó állatok, idegen tárgyak, szellemek, haragvó istenek okozzák, nagy szerepet játszott az átokformulaként alkalmazott betegségneveink létrejöttében.
Régi és modern betegségneveink
A hitvilág megváltozása, a szellemek, ördögök létezésének kétségbe vonása, a kereszténység fölvétele, a környező világ egyre alaposabb megismerése, az orvoslás fejlődése azonban átalakította ezt a szemléletet. A gyakori használat, valamint a társadalmi-kulturális háttér az oka annak, hogy az átok tartalma lassan elhomályosult, és a betegségnevek már csak szitkozódó beszédformulák nyomatékosító elemeként jelennek meg. A Menj a francba! A modernnek számító elnevezések tehát például szindrómák, szerzői, bibliai vagy mitológiai nevek stb.
A magyar orvosi nyelv már kezdetektől fogva igen gazdag és dinamikusan változó szaknyelv, amelyre régi féreg orvoslás hagyományőrzés és az újítás egyaránt jellemző. A betegségnevek alakulása egyrészt rávilágít arra, hogy a nyelv és a szaknyelvek alakulása alapvetően kultúrába ágyazott folyamat, másrészt felhívja a figyelmet, hogy az orvosi nyelv jelene nem értelmezhető teljes egészében a múltja nélkül.