Tartalomjegyzék

Kerekesférgek okai

Három évtized alatt a meteoritbecsapódás elmélete gyakorlatilag kiszorított minden más elképzelést. A közép-amerikai Chicxulub-kráter megtalálásával a kérdést megoldottnak veszik.

Ez a becsapódási kráter ugyanis szintén nagyjából a kréta-tercier határon van, és elég nagy méretű ahhoz, hogy a detonáció globális hatásait fel lehessen tenni.

Navigációs menü

A Chicxulub-krátert kialakító földbe csapódott test átmérője mintegy 10 kilométer lehetett. Azonban a Földet kétségkívül nagyon sok meteoritbecsapódás érte, ezért viszonylag könnyű egy-egy kihalási eseményhez valahol meteoritra utaló nyomokat találni.

Az igazi bizonyíték ennek az ellenkezője lenne: ha minden ismert meteoritbecsapódáshoz kihalási eseményt lehetne kötni, ahol a hasonló nagyságrendű kataklizmát hasonló kihalási hullám követné. Sőt még azt is figyelembe kell venni, hogy a fiatal szerkezetek környékén már nem találhatók meg a régebbi nyomok, illetve még ősi kratonok esetén is nyomtalanul eltűnhettek becsapódási kráterek az erózió kerekesférgek okai.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

A kráterek legnagyobb része viszont a tengerek és óceánok aljzatán van. Az ismert kráterek többsége fiatalabb kerekesférgek okai évnél, általában is a fiatalabb kráterekből van több.

Datálása bizonytalan, körülbelül — millió éves. A kutatók egyik legnagyobb problémája, hogy semmilyen kihalási eseményt nem tudnak a becsapódáshoz kötni. Ha lenne a lehetséges időintervallumban valamilyen kihalási esemény, akkor a kettő közti feltételezett összefüggés miatt a kráter datálása a kihalás időpontjához lenne kötve, mint a Chicxulub-kráter esetén.

Így azonban tény, hogy a  km átmérőjű krátert ütő becsapódás nem okozott kihalási eseményt, míg jóval kisebb, mintegy — km átmérőjű Chicxulub esetén ezt általában nem vitatják, pusztán az egyidejűség miatt.

A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének Évkönyve, 1936

Ezen is jól látható, hogy a kráterből nem a meteorit anyaga szóródik szét. Az elmélet alapja, hogy az agyagban található irídium földön kívüli eredetű és gyors üledékképződésben halmozódott fel. Elsődleges problémája az elméletnek, hogy az agyag nem egyszerű törmelékes üledék, hanem mállástermék.

kerekesférgek okai veny nelkul kaphato féreghajto embernek

Az agyag szemcseméretébe tartozó üledékek már kolloid tulajdonságokat mutatnak, ezért egyszerű fizikai mállással nem jön létre. Nem lehet kerekesférgek okai azt állítani, hogy a meteorit anyagából származik. Önmagában az a tény, hogy az agyagréteg elkülönül az alatta és felette húzódó rétegektől, arra utal, hogy a térségben az üledékképződés körülményei az adott időszakban legalább rövid távon megváltoztak.

Az egybeesés az agyagképződéshez szükséges fáciesváltozás és a meteoritból származó irídiumfeldúsulás között annyira valószínűtlen, hogy az anomáliát okozó folyamat mibenlétét inkább az üledékképződés sajátosságaiban kell keresni.

Az élővilág vizsgálatának eredményei

Walter Alvarez a vizsgálatai során nagyjából 0,1 ppb koncentrációt várt kerekesférgek okai. Az akkoriban használatos technológia mérési hibahatárán belüli értéket várt, vagyis értékelhetetlen eredményből kellett volna következtetéseket levonni.

Illetve ha átlagos kiülepedési sebességgel képződött volna a vizsgált agyagminta, akkor a kapott eredménynek nullának kellett volna lenni. A következtetése vitatható, mivel a kézenfekvő magyarázat nem egy meteoritbecsapódás. Saját ötlete és vizsgálati célja alapján a kapott eredmény elsősorban azt mutathatná, hogy az eredetileg elvárt idő szerese alatt ülepedett le inkubációs enterobiosis vizsgált agyagréteg, vagyis egy lassú ütemű üledékképződési periódusban.

Cikkeiben ettől kezdve ScienceScientific Americanstb.

kerekesférgek okai férgek 2 éves kezelésben részesülő gyermekeknél

Nem vizsgálta az irídium eredetét sem, egyértelműen földön kívüli eredetűnek nyilvánította, holott az irídium dúsulása vulkanizmussal is együtt járhat, sőt biogén eredetű is lehet kerekesférgek okai baktériumok élettevékenységének melléktermékeként. A szintén bizonyítékként kezelt hasonló korú mikro tektitek ugyan eredhetnek meteoritbecsapódásból, de a tektitek és az irídium dúsulása igen ritkán tapasztalható ugyanazon a lelőhelyen.

Általában vagy tektit, vagy irídium található ezekben a rétegekben, ami a pontos egyidejűséget és az azonos kiváltó okot is megkérdőjelezi. Mindegyik nagyjából 80—60 millió év körüli, de nem zárható ki akár 10—20 millió éves eltérés sem közöttük, mivel semmilyen globális referencia nem áll rendelkezésre a megbízható datáláshoz.

A csúcsok pedig egyáltalán nem olyan alakúak, mint amit egy egyszeri kerekesférgek okai gyors lefolyású esemény okozna.

Nem előzmény nélküliek, nem fűrészfogszerűek — azaz aszimmetrikus, mivel a becsapódás előtt nem lehetséges kerekesférgek okai becsapódás hatásának kerekesférgek okai —, hanem előzetes felfutást, majd hasonló tempójú lecsengést mutatnak. A meteoritbecsapódás esetén egy időpillanatban felfutó görbét kellene kapni, vagy ha a szemcseméret és a kiülepedés sebességének összefüggését is figyelembe vesszük, akkor a grafikonnak szabályos haranggörbe alakzatot kéne felvenni.

a gyermekek férgekben vannak, mint gyógyszerek kezelése az emberi test parazitainak megelőzése és kezelése

A caravacai mintában az irídium feldúsulása már 25 cm-rel kerekesférgek okai csúcs alatt megkezdődik, majd exponenciálissá válik, és éles csúcs után szintén exponenciálisan csökken. Ha a csúcs kerekesférgek okai becsapódást jelzi, nem magyarázható az előzetes növekedés. A meteorit-becsapódás fizikája szerint a meteorit nem zúzódik szét, hanem mélyen befúródik az altalajba, vagy a nagyobb tömegűek elpárolognak a dekompressziós dilatációs lökéshullám miatt.

A szétszóródó anyag irídium-koncentrációja tehát a földi átlaggal megegyező, nem hoz létre helyi jellegű anomáliát. Az elpárolgó anyag viszont egyenletesen ülepedik ki a légkörből, nem képez gócokat. Ugyanakkor kerekesférgek okai Stevns Klint krómizotóp vizsgálata szenes- kondrit becsapódására utal, ami szintén nem tartalmaz a földi aránynál több irídiumot.

Ward vezetésével -ban a spanyolországi Zumaya rétegsorai alapján  méter vastag, körülbelül ötmillió év alatt lerakódott üledékben azt találta, hogy az ammonitesz -fajok egyenként, egymás után tűntek el belőle. Alvarez azzal érvel, hogy a következő szezonban a kerekesférgek okai fajok némelyike esetében későbbi példányokat találtak, tehát a leletmegőrződés miatt csak látszólagos a folytonos fogyatkozás.

Zumayában összesen két olyan genus ismert, amely pontosan 65,5 millió évvel ezelőttről még ismert, az összes többinek az utolsó példányai ennél kerekesférgek okai.

Kihalások okai

Az elmélet fenntartása érdekében alkották meg ezután a Signor—Lipps hatás elméletét. A gubbiói térségben a kréta—tercier határon kerekesférgek okai, felszakadó kéreghez köthető, explozív vulkanizmus zajlott, amely irídium -anomáliát állít elő. Ez látható az irídium -anomáliák térképén. Egyfelől a feldúsulások nem az egész Földet borítják egyöntetűen, hanem csak foltokat kerekesférgek okai, másfelől e foltok mindegyike aktív tektonikus helyszínekhez kötődik, úgymint Hawaiiészak-atlanti forrópont, Tristan da Cunha forrópont, Réunion forrópont, Sziklás-hegység YellowstoneEurázsiai-hegységrendszer, stb.

Az elmúlt hatszázmillió évből nagyjából nagyobb meteorit-krátert ismerünk, míg nagy kihalásból ötöt. A kérdés: ha igen, miért? Az eróziószubdukciós kéregfogyás és vastag üledékrétegek miatt nem is ismerhetjük az összes meteoritkrátert.

A meteoritelmélet nem képes megokolni az ősmaradványanyag megfigyelhető jellegzetességeit, mint az időbeni szakaszosságot és azt a szelekciót, amely a tengeri szervezeteknél megfigyelhető kihalási—túlélési aránytalanságot hozza létre. Míg a perm — triász határ kihalási eseménye alkalmával elsősorban a trópusi lények fogyatkoztak életmódra való tekintet nélkül, addig a kréta — tercier határon minden éghajlati övben a tengeri szűrő életmódúak.

Az előzőnél a fenéklakók ritkultak meg, ugyanilyen üledéklakók kerekesférgek okai másodikat sokkal kevésbé sínylették meg. A mezozoikum végének kihalásában a rovarok csak kis mértékkel szerepelnek, éppígy a zárvatermők is, sőt a növényvilág általában alig-alig szenvedett változást a határon mintegy húszmillió évvel korábban azonban igen.

Kerekesférgek okai kréta végének flórája ugyanolyan, mint a paleocén elején. A kréta—tercier határon azt állítják, hogy minden öt kilogramm feletti testtömegű csoport kipusztult, de mindig megfeledkeznek arról, hogy kis termetű dinoszauruszok is voltak, valamint még ma is találnak eddig ismeretlen nagy termetű fajokat, tehát a bizonyíték hiánya nem azonos a hiány bizonyítékával.

A fentiek mellett pedig közvetlenül semmi sem bizonyítja a Chixculub-esemény globális hatását. Például a becsapódást követő cunami üledékeit is csak a Mexikói-öböl partvidékén, valamint Kerekesférgek okai keleti partjain találták meg, holott a bekövetkező szökőárt olyan méretűnek gondolják, hogy legalább Afrika nyugati partjain érezhetőnek kellett lennie.

kerekesférgek okai

A Krakatau emlékezetes kalderaomlásának alkalmával a légköri nyomáshullám frontja hétszer kerülte meg a Földet és szökőárt okozott az Indiai-óceán partvidékén. Hasonlóképpen a becsapódásra utaló irídiumanomáliák és a mikrotektitek előfordulásai sem fedik egymást. A kerekesférgek okai korban köthető üledékek a különböző vizsgálati módszerekkel különböző típusú meteoritra utalnak, amelyek nem mindegyike tartalmaz egyáltalán irídiumot, [17] a becsapódások ma már ismert nagy száma és valószínűsége miatt pedig közel sem bizonyos, hogy a nagyjából 65 millió éves sokkolt metamorfitok éppen egy bizonyos becsapódáshoz köthetők.

Az élővilág vizsgálatának eredményei

A kétéltűek és rovarok minden egyes túlélő faja a becsapódáselmélet cáfolata. A kétéltűek nagyon érzékenyek az olyan változásokra, amilyeneket egy meteorit becsapódása okoz. A rovarok a föld felszínén éltek és a növényzethez kötődnek.

s.o.s. kerti tó tisztítás házilag

A katasztrófa hatásai között a növényzetetet eltüntető savas esőket sokan a legfontosabbnak tartják.