Helminthosporium turcicum. A szántóföldi növények betegségei

Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3. A legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete.

Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet 2,3 millió tonna használunk fel.

A hektáronkénti termésmennyiség tonna között változik térségenként, országosan 6,5 t közötti átlaggal számolhatunk.

Enne, az előző évihez képest jelentős termésmennyiség-csökkenésnek az egyik magyarázata az idei forró és aszályos nyarunk, melyet helminthosporium turcicum kísért jelentős hőhullám. Ez azzal járt, hogy az országban több mint hektáron kellett a takarmánykukoricát silózni termékenyülési problémák miatt. Országos szinten a betakarított termés minősége jó, eddig egyetlen mintavétel során sem mutattak ki a megengedettnél magasabb mikotoxin-tartalmat ebben az évben.

A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol DONés az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot. A fenti helminthosporium turcicum közül a DON-t, amely a kukorica legfontosabb gombás betegségét előidéző, a kukoricacsövet megtámadó Fusarium fajok egyike, a F.

Ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek következményeként csökken a takarmány tápértéke és az állati szervezetbe bekerülve, az emésztőszervrendszeren keresztül felszívódva, a szövetekben akkumulálódva súlyos emésztő- és ivarszervi elváltozásokat okoznak, továbbá rákkeltő hatásuk is bizonyított.

Számolnunk kell közvetett hatásukkal is, hiszen az állatok egészségét rontva, a mikotoxinokkal szennyezett állati termékeket fogyasztó ember számára is potenciális veszélyforrást jelentenek. A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának.

Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót. A kukorica csövét károsító betegségek Kukorica fuzáriumos csőpenész Fusarium spp. Több Helminthosporium turcicum faj okozza a betegséget. Jellegzetes tünete a csövön szétszórtan vagy csoportokba rendeződve megjelenő fehér, rózsaszín vagy lazac színű, bolyhos 1.

Az eltérő szín attól függ, hogy melyik faj támadta meg a csövet: első esetben a F. Talaj- és magfertőzést okozó kórokozók.

A virágzás időszakában a gombák makro- és mikrokonídiumokkal is fertőzhetnek, melyek a szél és esővíz segítségével juthatnak a növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban még mindig megtalálható szármaradványokról.

A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg a GER helminthosporium turcicum a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás segíti. A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, valamint a száron lévő sérüléseken keresztül közvetlenül a szárban is indíthatnak fertőzést.

A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás és talaj-előkészítés. Kerüljük a mono- és búza—kukorica bikultúrát.

A vetőmagcsávázás is jelentősen csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött területeket a lehető leghamarabb takarítsuk be, hogy ezzel is csökkentsük a penészedés további fejlődését.

A kukoricában helminthosporium turcicum szántóföldi vegyszeres védekezés a betegség ellen napjainkban még nem általános, ezért az előzőekben tárgyalt védekezési eljárásokon túl a leghatékonyabb védekezési lehetőség még ellenük a rezisztencianemesítés. Kisebb jelentőségű csőbetegségek Számos más csőrothadást is ismerünk, azonban hazánkban ezek a betegségek eddig helminthosporium turcicum jelentős terméskiesést nem okoztak. Minden évben találhatunk néhány jellegzetes tünetet mutató növényt a kukoricatáblákon, de jelenlétükkel nem okoznak gazdasági kárt.

Aszpergilluszos csőpenész Aspergillus flavus, A. A spóráit a szél és ahol a kerekférgek élnek az emberi bélben rovarok helminthosporium turcicum, gyapottok-bagolylepke terjesztik.

A kukorica védelme A kukorica betegségei Az helminthosporium turcicum magvak és a fejlődő csíranövények penészedését és rothadását különböző kórokozók Fusarium spp. A kifejlődött növények gyökerének és szárának rothadását, valamint szárdőlését számos kórokozó Fusarium spp. A szár bélszövete a kórokozóktól függően fekete, szürke, barna, sárgásvörös vagy lilás elszíneződésű. A zöld részeken a tenyészidőszakban törpenövekedést, mozaikosodást, levélcsíkoltságot és deformációt a kukorica csíkos mozaik vírusa MDMVlevélcsíkoltságot és hervadást a baktériumok közül az Erwinia stewartii, E. Levélfoltosodást és levélszáradást a baktériumok Pseudomonas andropogoni, Ps.

Szántóföldön hazai előfordulására főleg forró, száraz években kell számítani, egyébként inkább raktári betegségként — helytelen tárolás — okoz gondot.

Ennél a gombánál is az általa termelt, emberre-állatra egyaránt igen mérgező aflatoxin a fő probléma. Az ellene való védekezési módok helminthosporium turcicum a fuzáriumos csőrothadásnál alkalmazottakkal.

Sztenokarpellás csőkorhadás Stenocarpella maydis A fertőzött csöveken a csuhélevelek elszíneződnek, szorosan a csőre tapadnak. A szemeken és a szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat helminthosporium turcicum 4. Eddigi ismereteink szerint a gomba nem termel veszélyes mikotoxinokat. Fertőzött vetőmagban és növényi maradványokban micéliummal és piknídiumokkal telelnek át. A spórák a növényi maradványokról fröccsenő esővíz segítségével jutnak a csőkocsányra vagy a bibére, ahol elindul a fertőzés.

A szemtelítődéskori hűvös, nedves, szeles időjárás kedvez a betegség kialakulásának. Különösen gyakori a fertőzés aszcariasis kórtörténet olyan kukorica hibrideknél, amelyeknek csövei hosszú ideig felállóak és a cső csúcsa szabadon van. A kórokozó hazánkban jelenleg karantén, előfordulásáról nincsenek ismereteink. Ennek megfelelően a legfontosabb védekezés ellene a helminthosporium turcicum intézkedések maradéktalan betartása, a fertőzött tételek megsemmisítése, rezisztens hibridek termesztése.

Penicilliumos és a enterobiosis ápoló beavatkozások csőpenész Érdekességként két olyan csövet károsító betegségről is írunk röviden, melyeknek gazdasági jelentősége nincs, de a kukoricatáblákat járva egyszer-egyszer találkozhatunk velük.

Ugyan a penicilliumos csőpenészt okozó Penicillium spp. A kórokozó a Trichoderma viride helminthosporium turcicum. A csövön sötétzöld penészként jelenik meg, amely gyakran a teljes csőre kiterjed 6. Erős fertőzés esetén a szemek már a csövön kicsíráznak.

A Diabrotica térhódításának klimatikus tényezői

Jelen ismereteink szerint ez a gomba nem termel mikotoxint. A betegség főleg akkor alakul ki, ha a kukoricát valamilyen súlyos stressz hatás éri. A különböző Fusarium fajok nemcsak a növény csövét, hanem annak szárát is megtámadják és ezzel a legjelentősebb kukorica szárbetegséget okozzák hazánkban. A csőfertőzéshez hasonlóan, itt is eltérő a két legjelentősebb fuzárium faj helminthosporium turcicum a F. A léziók felszínén megjelenhetnek az egymás mellett sűrűn elhelyezkedő apró, kékesfekete, quanifen féreghajto hatasa peritéciumok is.

A szár alsó internódiumain néha sötétbarna léziók is megfigyelhetőek. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül történik.

• Azóta több szerző sporadikus előfordulásáról számolt be az ország különböző részeiről.
• Ember féreghajtó
• Helminthosporium turcicum - Magyar-Angol Szótár - Glosbe
• Rovarokban található paraziták

A betegség kialakulásának kedvez a meleg hőmérséklet °C helminthosporium turcicum az, ha a korai száraz időszak után a virágzást követő hét csapadékos.

A forgatásos talajművelés csökkenti az inokulum mennyiségét. Ha a szárkorhadás mértéke a virágzást követő A leghatékonyabb védekezési lehetőség ellenük a rezisztencianemesítés.

A címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg. A fertőzött növények bélszövete és héjkérge szürke színűvé válik a képződő mikroszkleróciumok tömegétől 9. Ezek a képletek a bélszövetben és a gyökerekben képződnek, mákszem nagyságúak és fekete színűek.

A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban, innen fertőzi a gyökereken át közvetlenül a kukoricát.

Melegigényes faj hőoptimuma 27 °C körüli. A virágzás alatti aszályos idő kedvez a helminthosporium turcicum kialakulásának. Megfigyelések szerint a korai hibridek érzékenyebbek a kártételre.

A vetésforgó általában nem hatásos, mivel a szkleróciuma több mint egy évig képes túlélni a talajban. Az öntözéses termesztés csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött szár szövetei roncsolódnak, korhadnak, ritkán a kukoricatő hervadásos tüneteket mutatva elpusztul. A száron barna, később szalmasárga elszíneződés jelentkezik. A bélrész elkorhad, csak az edénynyalábok maradnak meg. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és eldőlnek. A fertőzött részeken szabad szemmel is jól látható fekete színű piknídiumokat fejleszt Nagyon nedves körülmények között fehér penész alakulhat ki a szár felületén.

A rovarok valószínűleg szállítják a spórákat. Nő a betegség fellépésének a valószínűsége, ha a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában száraz, majd a nővirágzást követően meleg °Ccsapadékos időjárás következik.

A kórokozóról

A forgatásos talajművelés, a vetőmagcsávázás és a rezisztencianemesítés eredményes a kórokozó ellen. A szártő korhadása miatt a tövek érés előtt kidőlnek. A beteg növények csöveit is megtámadja.

A letört cső csutkájából az edénynyalábok barna rostjai lógnak ki. A kocsányon kívül a kórokozó elrothasztja a csutkát is. Fertőzött szármaradványokon konídiumokkal telel át, melyek évig megőrzik életképességüket.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés

Helminthosporium turcicum micéliummal is áttelelhet. Az érés időszakában uralkodó csapadékos, meleg időjárás kedvez a kórokozónak. A konídiumok már °C-on csíráznak. Helminthosporium turcicum nitrogénbőség és az érési idő hossza növeli a fogékonyságot, a hosszú tenyészidejű hibridek nagyobb mértékben fertőződnek. Agrotechnikai eljárásokkal szármaradványok aláforgatása, vetésváltáscsávázással és ellenálló hibridekkel védekezhetünk ellen. A megtámadott növények bélszövete szétesik, és idő előtt elpusztulnak.

Jellegzetes helminthosporium turcicum a szárkéreg-feketedés Az antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött héttel a virágzást követően elhal.

Hibridkukorica - Agroking

A gomba a kukorica növényi maradványain telel. A fertőzés a gyökereken keresztül, felcsapódó spórák segítségével vagy rovarvektorok segítségével történik. A betegség általában csak a szezon végén jelentkezik és súlyosabb fertőzés monokultúra esetében fordulhat elő. Ellene való védekezésként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok mély alászántása, továbbá a betegséggel szemben ellenálló fajták termesztése.

Az első internódiumot pusztítják el a helminthosporium turcicum felett. A héjkéreg és a bélszövet puha, barna színű és vizenyős lesz A szár tipikusan megcsavarodik és megdől, de a növény még több hétig is zöld maradhat, mivel a szállító-edénynyalábokat a betegség nem pusztítja el.

Ellentétben a többi szárrothadással, a pitiumos szárrothadás már virágzás előtt is megjelenhet. Védekezni ellenálló hibridek termesztésével lehet, mivel néhány hibrid érzékenyebb a többinél. A levélen kialakuló tünetek, mint például egy betegség elváltozása, csökkenthetik a növény fotoszintetikus képességeit. Egyéb betegségek elpusztítják vagy torzítják a kukoricaszövetet. Helmintospóriumos betegségek Az emberi testben helminthosporium turcicum paraziták elleni gyógyszerek zeicola, Exserohilum turcicum A Bipolaris zeicola A betegség következményeként a leveleken cm átmérőjű barna, megnyúlt foltok alakulnak ki.

A fertőzött csöveken a szemek felületén és a szemsorok között fekete penészbevonat látható. A belőlük fejlődő csíranövény elpusztul. Kísérő helminthosporium turcicum lehet még a szártő korhadása is. Az általa okozott orsó alakú olajzöld foltok akár cm hosszúságot is elérhetik. A foltok később beszáradnak, megbarnulnak és megjelennek rajtuk a gomba piszkosszürke konídiumtartói és konídiumtömege.

Mindkét kórokozó növénymaradványokon telel, melyeken pszeudotéciumokat is képezhet. A betegség terjedéséért elsősorban az anamorf alakok a felelősek. A fertőzéshez mindkét esetben magas páratartalom szükséges. Ellenük helminthosporium turcicum védekezés vetőmagcsávázással, ellenálló hibridek termesztésével és a beteg növényi részek alászántásával lehetséges.

Gyakori, de jelentős kárt nem okozó, teljesen közönséges betegség. Helminthosporium turcicum kártételével minden Szüksége van e egy féregmegelőzésre? számolni kell. Elsősorban a csemegekukorica- és vetőmagtermesztésben fordulhat elő számottevő kár. A gazdanövény szövetein aktívan növekvő, tumorszerű elváltozás alapján könnyen felismerhető betegség.

A golyva leggyakrabban a csövön

• Galériák A kórokozóról Gyakori, de kis jelentőséggel bíró kórokozó.
• Képek kakukk élősködőkkel
• Férgek és kerek férgek kezelése
• A legújabb parazita gyógyszer