Fergek idegrendszere
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző.
Ez azt jelenti, hogy a fergek idegrendszere csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás fergek idegrendszere.
Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég. A kétoldali szimmetria számos előnnyel és következménnyel jár. Az állat a feji vége irányában mozog, ezért a környezet új ingerei ott érik a szervezetet. Az elkülönült feji végen található az érzékszervek többsége, ezek fogják fel a külső ingereket. A laposférgekfején például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van.
- Enterobiosis kezelési tabletták
- Magyarra átültette és kibővítette: Dr.
- Jónnek a férgek album
- Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
A kívülről érkező hatásokat feldolgozó idegsejtek is a fejtájékon tömörülnek. A laposférgekrediffúz légzés jellemző, tehát az fergek idegrendszere felvétele és a szén-dioxid leadása a testfalon keresztül történik.
Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak.
Laposférgek idegrendszere és érzékszervei Laposféreg idegrendszere Az idegsejtek a test feji végéncsoportosulnak, két agydúcot alkotva. Az idegrendszer tehát már nem paraziták gyorsétteremben, hanem központosult.
A Magyarországon előforduló féregfertőzések
Az ilyen típusú idegrendszert, amelyben az idegsejtekdúcokbacsoportosulnak, dúcidegrendszernek nevezzük. A dúcok képezik a központi idegrendszert, a belőlük eredő idegsejtnyúlványok pedig a környéki idegrendszert. A központosult idegrendszer fergek idegrendszere hatékonyabb szabályozást tesz lehetővé, mint a hálózatos.
A fejen például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van. Laposférgek kültakarója és mozgása Örvényféreg A laposférgekbőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlőt a kültakaróval összefüggő simaizomrétegek alkotják. Összehúzódásuk a test nagy részére kiterjedő, lassú mozgást eredményez.
Ha a keresztirányú izomzat húzódik össze, akkor a testelvékonyodik és megnyúlik. Ha az állat egyik oldalán a fergek idegrendszere izmokösszehúzódnak, akkor ott megrövidül a test. Ez azt eredményezi, hogy az állat az összehúzódott oldala irányában meggörbül.
Laposférgek táplálkozása Tápcsatornájuk két részre, elő- és középbélre tagolódik. Az előbél segítségével fölvett táplálék a középbélbe kerül. A középbél mirigysejtjeiemésztőnedveket giardiasis magyarul és juttatnak a bélbe. Más sejtek az előemésztett táplálékotendocitózissal fergek idegrendszere és sejten belül megemésztik.
Ezeknél az állatoknál a sejten kívüli emésztés már lényegesebb szerepet játszik, mint a csalánozóknál.
Gyűrűsférgek
A középbél gazdagon elágazik, ez biztosítja, hogy a tápanyagok a test minden részébe eljussanak. A táplálékemészthetetlen anyagait az állat a szájnyílásán keresztül távolítja el. A laposférgek nagy része ragadozó, ilyenek például az örvényférgek.
Számos élősködő fajt is ismerünk.
Ezek közé tartoznak az emberközépbelében megtelepedő galandférgek. Laposférgek kiválasztása A szervezet számára fölösleges bomlástermékek a sejtek közötti folyadéktérbe fergek idegrendszere. A kiválasztószerv a test két oldalán elhelyezkedő, elágazó csőrendszer, amely számos nyíláson keresztül a kültakaró felületére torkollik.
A testfolyadékból a kiválasztandó anyagok a csöveküregeibe kerülnek, majd onnan a test felületére jutnak. Az ilyen típusú kiválasztószervetelővesécskének nevezzük. Laposféreg kiválasztószerve Örvényférgek osztálya Örvényféreg A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.
Ha valamelyik élővizünk partján megfordítunk egy vízben álló követ, alsó felszínén gyakran találhatunk néhány — de olykor több tucat — pár milliméteres, lapos, fényes felületű kis állatot.
Ezek a laposférgek törzsébe tartozó örvényférgek. Ha türelmesen várunk, megfigyelhetjük mozgásukat: mindig testük egyik vége irányában kúsznak a felszínen.
Ha az állatot hátára fordítjuk, láthatjuk, hogy hasoldala világos színű. Mindez a kétoldali szimmetria megnyilvánulása. Az örvényférgek osztálya onnan kapta a nevét, hogy a kültakaróhámszövetecsillós, s ennek működése a vízbenörvénylést kelt. A csillózat segítségével az állat lassú mozgásra képes a szilárd felszínen. Az örvényférgekragadozó állatok. Galandférgek fergek idegrendszere Galandféreg teste és a fej mikroszkópos képe A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.
Fergek idegrendszere galandférgekélősködő állatok.
Általános jellemzés
Egyes emlősök, például az emberközépbelében élnek, és a már megemésztett tápanyagokattestfelületükön át veszik föl, saját emésztőszerveik nincsenek. Fejükkel kapaszkodnak meg a bél falában, ezért nem sodródnak tovább a béltartalommal. Testük több méter hosszú is lehet.
Rendkívül sok petét termelnek, melyek a széklettel ürülnek. A petéketháziállatok pl. A borsókás húsemésztésekor a lárvák a bélbengalandféreggé alakulnak át. A vágóhidakon az állatokat szakemberek ellenőrzik, ami elég nagy biztonságot nyújt, ha a húst boltban vásároljuk meg. Ezen kívül a fertőzést úgy előzhetjük meg, ha a marha- és sertéshúst, de különösen a vadhúsokat alaposan átsütjük vagy jól megfőzzük, mert magas hőmérsékleten a borsóka elpusztul.
