Phylum aschelminthes képek névvel,
Fájlhasználat
Gyűrűsférgek törzse Phylum Annelida Külső és belső szelvényezettséggel rendelkező magasabb rendű gerinctelenek. Nagyságuk néhány mm és 3 méter között változik.
Szelvényezettségük nemcsak külső, hanem a belső szervek ismétlődésében is megmutatkozik. Szelvényezettségük lehet egynemű homonomamikor a szelvények külsőleg és belsőleg is hasonló szerkezetűek, és lehet különnemű heteronomamikor az eltérő felépítésű szelvényekből kialakulnak a testtájékok: a fejlebenyből prostomium és a hozzá phylum aschelminthes képek névvel egy vagy több szomatikus szelvényből jön létre a fejtájék, ezután következik a törzs somamajd a faroktájék pygidium.
Törzsfejlődési jelentőségüket emeli, hogy a szelvényezettségük mellett náluk jelennek meg az ízelt láb irányába mutató jellegeket viselő külső testfüggelékek, a csonklábak parapodium. Kiválasztószervük sem protonephridiális, hanem metanephridiális jellegű elővesécske. Édesvizekben, tengerekben és szárazföldön egyaránt megtalálhatók. Soksertéjűek osztálya Classis Polychaeta Heteronom szelvényezettségű gyűrűsférgek, a szabdonélőknél fej- törzs- és faroktájékot különíthetünk el, a szesszilis fajoknál csak fej- és tözstájékot.
A szabadonélők fejtájékán számos fejlett érzékszervet található. Szelvényeik két oldalán sertekötegekkel ellátott csonklábak parapodium vannak. Nagyságuk a néhány tized mm és a 3 méter között változik. Többnyire váltivarúak, néha ivari kétalakúságot is mutatnak. Egyes fajoknál csak bizonyos szelvényekben, többnyire a test hátulsó részében termelődnek ivarsejtek, ezeknél elkülöníthető a test elülső, ivartermékek létrehozatalában részt nem vevő atok, és a test hátsó, ivarsejteket termelő epitok része.
Szaporodás idején ezeknél a fajoknál a két phylum aschelminthes képek névvel külső morfológiája jelentősen megváltozik, az epitok rész szelvényei megduzzadnak, csonklábaik megnövekednek, phylum aschelminthes képek névvel.
Ivartalan szaporodásra is képesek egyes fajaik, ideiglenes telepeket, állatláncokat hozhatnak phylum aschelminthes képek névvel.
Fájltörténet
Nagy regenerációs képességgel rendelkeznek. A legtöbb soksertéjű fenéklakó tengeri állat, de lebegő és szabadon úszó fajok is vannak.
Kevés édesvízi fajuk van, ugyanakkor a trópusokon, folyóparti erdőkben lehullott levelek között, százlábúak módjára, szárazföldi soksertéjűek is élnek. Táplálkozási módjuk alapján lehetnek ragadozók, iszapevők, mikrofágok vagy külső élősködők.
Mintegy fajuk ismeretes. Phyllodocida rend Ordo Phyllodocida Tipikus soksertéjű férgek, általában aktívan mászó életmódot folytatnak, s ennek megfelelően jól fejlett csonklábakkal rendelkeznek.
Állatország | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár
A kisebb mélységeket kedvelik. Úszó életmódot folytató fajaik is ismeretesek. Többnyire ragadozók, állkapcsokkal felfegyverzett, kiölthető ormányuk van.
- Giliszta tunetei
- Paraziták ízületeinek tisztítása
- Fájl:Esperiana esperi JPG – Wikipédia
- A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja
- Hogyan lehet kihozni az emberi férgeket anélkül
Nereis diversicolor Teste három tájékra különül: fej, törzs és végszelvény. Hengeres, hát-hasi irányban gyengén lapított, cm hosszú teste van. Szelvényeinek száma meghaladja a százat. A fejet prostomium és peristomium alkotja. A prostomium vagy fejlebeny elülső szélén két vékony csáp tentaculum található, alapi részével két széles tapogató palpus kapcsolódik, háti oldalán négy egyszerű, szemlencse nélküli hólyagszem van.
- phylum Nematoda - fonálférgek - PDF Free Download
- Fájl:Bolinus cornutus jpg – Wikipédia
A peristomium a szájmögötti szelvény metastomium és az első törzsszelvény összenövéséből jött létre, elülső szélén a hasoldalon van a szájnyílás, két oldalán a négy pár hosszú fonalszerű tapogató cirrhus található.
A izmos garat ormányszerűen kiölthető. A garat felületén sok apró, szaruszerű fekete fogacska van, csúcsi részén két nagy, fogazott és kitines állkapocs található. A törzs szelvényei csaknem egyformák, a test vége felé fokozatosan kisebbednek, két oldalukon egy-egy csonkláb parapodium található. A csonklábak a testfal kidudorodásaiból jönnek létre, primitív mozgásszervek, széles alappal kapcsolódnak a törzshöz és hátivalamint hasi ágban folytatódnak notopodium és neuropodium.
Mind a noto- mind a neuropodium csúcsi része két-két lebenyre tagolódik.
A csonklábból két serteköteg nyúlik ki, egyik a notopodium lebenyei között, másik a neuropodium háti lebenyének csúcsán. A parapodiumon még megfigyelhető egy hátoldali és egy hasoldali tapogató cirrhus. A harmadik testtájat a végszelvény pygidium alkotja. Csonklábai nincsenek, csak két hosszú, hátrafelé irányuló, tapogató analis cirrhus található rajta, csúcsi részén van a végbélnyílás.
A Nereis keresztmetszete A testfalat jól fejlett bőrizomtömlő alkotja. Legkívül felismerhető a világos színű vékony hámréteg, amit az ugyancsak vékony, de sötétebb színű körkörös izomréteg követ.
A nagyon phylum aschelminthes képek névvel hosszanti izomréteg két latero-dorzális és két latero-ventrális kötegbe rendeződik. A hasoldal közepét a parapodiumokkal ferde transversalis izmok kötik össze. A bélcsatorna keresztmetszete foglalja el a test közepét, e fölött található a háti, alatta a hasi véredény. A bélcsatorna keresztmetszetben fehéres színű, a véredények vöröses feketék.
A hasi véredény alatt látható a hasdúclánc ovális alakú keresztmetszete. A bőrizomtömlő és a bélcsatorna között van a másodlagos testüreg, melyet vékony mezodermális hártya peritoneum bélel.
