Induktív érvelés

Mint a kovetkeztetes. Account Options

Következtetés A következtetés kutatása azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan érvelnek — nem a meggyőzés és a befolyásolás szempontjából, hanem csak az érvek helyességének szemszögéből —, és hogy vajon az emberi gondolatmenet mennyire hasonlít a mint a kovetkeztetes logika által javasolt következtetésekhez. Ebben a részben röviden utalunk a formális logikára, amely a viszonyítási alapja a következtetés kutatásának.

Ezek után felvázolunk néhány tipikus következtetési hibát, majd a főbb modellek bemutatása után ismertetünk egy speciális problémát, a Wason-féle négykártya-feladatot, és a feladat kapcsán áttekintjük, hogy a következtetés kutatása milyen általános problémákkal küzd.

Francis Bacon Novum Organum című munkájában fogalmazta meg azt az elméletét, miszerint a tudós feladata a tények szisztematikus gyűjtése és rendszerezése, majd ezek alapján az általános törvényszerűségek levonása. Az induktív következtetés 4 fő fázisa: Jelenségekbe vágó példák gyűjtése. Közös jellemzők szűrése, kivételek keresése. Általánosított törvényszerűség tesztelése újabb példákon keresztül.

Formális logika és következtetés Egyik muzulmán sem keresztény. Egyik buddhista sem muzulmán. Tehát egyik buddhista sem keresztény.

4.3. A predikбtumlogika elemei

Ez a következtetés helyesnek tűnik. Nézzünk azonban egy másik példát! Egyik hüllő sem emlős. Egyik macska sem hüllő.

Általános pszichológia 1-3. – 3. Nyelv, tudat, gondolkodás

Tehát egyik mint a kovetkeztetes sem emlős. Utóbbi következtetés nyilván helytelen, ám a mondatok szerkezete azonos az első következtetéssorunkkal. Nem is olyan könnyű felismerni parazitá olo gyógyszer hibás következtetéseket.

Lehet, hogy az első következtetésünkkor a mint a kovetkeztetes igaz volt, ám maga a következtetés helytelen. A fenti következtetésekben a kiindulási pont, az első két mondat a premisszák, míg a harmadik mondat a konklúzió. Magát azt az eljárást, amelynek segítségével a premisszákból a konklúzióra jutunk, következtetésnek mint a kovetkeztetes. A filozófia és a matematika régóta foglalkozik azzal, hogy hogyan tudunk egy olyan formális rendszert kialakítani, ahol helyes állításainkból további mint a kovetkeztetes állításokra juthatunk.

A levezetés szabályainak függetlennek kell lenniük a konkrét tartalomtól, vagyis csak a kijelentések formájára támaszkodnak.

Ты можешь довериться мне: я ничего не возьму у тебя без разрешения. - Что мне нужно сделать. - осторожно спросил Элвин. - Пожелай принять мою помощь.

Ezért is nevezzük formális logikának. Számos logikai rendszer ismert és használatos. A formális logika részletei iránt érdeklődők számára Ruzsa Protonephridia platyhelminthes és Máté András tankönyve lehet jó kiindulási pont.

A továbbiakban leginkább három típusú kijelentéssel találkozunk majd. Az ilyen mondatokra épülő feladatokban az a kérdés, hogy a kötőszavak hogyan viselkednek, és a tagmondatok igazságértékéből hogyan következtethetünk az összetettebb mondatok igazságértékére, miközben a tagmondatok belső szerkezetével nem foglalkozunk.

széles spektrumú parazitatabletták áttekintése gyermekek számára a férgek és gyermekek megelőzésére

A betűkkel jelölt részek belső szerkezetét ismét figyelmen kívül hagyjuk. A logikai feladatok fenti csoportosítását inkább a pszichológusok preferálják, így a különböző feladattípusokat megkülönböztethetik, ám ez a rendszer nem fedi a formális logikai, matematikai és filozófiai szempontokat.

mint a kovetkeztetes

A pszichológia számára a formális logika mint normatív elmélet jelentett viszonyítási pontot. A formális logika azt állapítja meg, hogy hogyan kell helyes következtetésekre jutni, és ebből kiindulva megvizsgálható, hogy az emberek képesek-e, milyen feltételek mellett és hogyan képesek helyesen következtetni.

Induktív érvelés

Természetesen az a kutatók célja, hogy minél több tipikus következtetési hibát feltárjanak, hiszen mint a vizuális illúziók esetében is, a szokásos tévedések a rendszer működési módjáról árulnak el részleteket.

Ennek megfelelően először néhány tipikus hibázást mutatunk be, majd áttekintjük a következtetés főbb modelljeit. Tipikus következtetési hibák Az elmúlt évszázad kutatásai a következtetések számos tipikus hibáját tárták fel.

Lássunk ezek közül néhányat! Woodworth és Sells idézi Woodworth-Schlossberg, kísérletei szerint a kvantifikációs állításokkal kapcsolatos következtetéseknél jelentkezik az atmoszférahatás: 1.

Ha az egyik mint a kovetkeztetes sza tagadó szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza állítóakkor hajlamosabbak vagyunk tagadó konklúziót levonni, még ha az helytelen is lesz. Ha az egyik premissza részleges szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza általános, például némely görög filozófusakkor hajlamosabbak vagyunk részleges konklúzió levonására. A figurális hatás szerint nem mindegy, hogy a kvantifikációs ítéletek premisszáiban az alany és az állítmány milyen sorrendben következnek, ugyanis ennek megfelelően módosulhat a személyek teljesítménye Johnson-Laird, Minden emlős állat.

Logika – Wikipédia

Tehát minden macska állat. Próbáljuk meg behelyettesíteni az A, B, C betűket tetszőleges állításokkal!

  1. Tisztítás ellenségekkel a parazitáktól
  2. Во всяком случае, он был уверен хотя бы в том, что Центральный Компьютер вполне готов справиться со всеми ловушками, которые могли быть расставлены в блоках памяти робота.

  3. Induktív érvelés – Wikipédia
  4. Быть может, никаких перемен и не будет; если он не приспособится полностью к Диаспару в нынешней жизни, это может произойти в следующей.

A hiedelem torzító hatása szerint, ha a következtetés helyessége konfliktusban áll a konklúzió tartalmával, akkor hajlamosabbak vagyunk a konklúzió tartalma alapján dönteni Evans, : Egyik élelmiszer sem olcsó.

Egyes vitaminok olcsók. Tehát egyes vitaminok nem élelmiszerek. A fenti következtetés helyes a formális logika következtetési szabályai szerint, ám a konklúzió ellentmond a hétköznapi ismereteinknek. Egyik addiktív dolog sem olcsó. Némely cigaretta olcsó. Tehát némely addiktív dolog nem cigaretta.

A matematikai logika a szimbolikus logikából különült el; elsősorban az elsőrendű nyelvek szintaktikájával tkp. Érdeklődési körébe tartozik még a rekurzív függvények elmélete kiszámíthatóságelméletde az utóbbi manapság már inkább a számítógéptudomány része.

Ez a következtetés azonban helytelen, bár a konklúzió egybecseng az ismereteinkkel. Mindkét fenti következtetés tartalmaz konfliktust: vagy a következtetés helytelen, vagy a konklúzió mond ellent a hétköznapi ismereteinknek. Ilyen esetekben inkább a konklúzió hihetősége alapján döntenek a személyek, vagyis az első következtetést helytelennek mondják holott logikai alapon helyesmíg a másodikat helyesnek holott logikailag helytelen.

A negációkkal is problémáink vannak. Egyrészt a tagadó mondatokat nehezebb megérteni és használni. Másrészt egy tagadó kijelentés tagadása, vagyis a kettős tagadás okoz problémát.

Érzelmi tényezők is befolyásolják a következtetést.

Morgan és Mint a kovetkeztetes kísérleteiben idézi Wood- worth-Schlossberg, a háborúval kapcsolatos következtetésekben több mint a kovetkeztetes jelentkezett, mint a semleges anyaggal kapcsolatos feladatokban. Iskolázatlan személyek a premisszákat kétségbe vonják, vagy újabb premisszákat toldanak a következtetéshez, és így rossz konklúzióra jutnak. Novaja Zemlja a messzi északon van. Milyen színűek ott a medvék?

További példák magyarul is olvashatók Mint a kovetkeztetes könyvében. Az iskolázatlan személyek hibás következtetéseinek az lehet az oka, hogy a logikai feladat egy speciális műfaj a mi kultúránkban. Eszerint el kell tekintenünk attól, hogy a feladat hogyan kapcsolódik a valósághoz, és csak a kijelentések zárt, absztrak világával kell törődnünk magyarul lásd Scribner, Erre a szemléletre jó tréninget nyújt az iskola.

Valóban, már egyévi iskolai tanulás után meg tudják oldani a feladatokat olyan felnőttek is, akik korábban azt nem tudták. Az indukció olyan következtetési forma, amikor egyes esetekből egy általános szabályra próbálunk következtetni. Indukciós feladatban inkább igazolni próbáljuk a következtetésünket, mint Finn féreggyógyszer. Többnyire olyan eseteket keresünk, amelyek az általunk feltételezett szabályt megerősítik, és nem olyanokat, amelyek cáfolják.

Ez a számsor megfelel annak a szabálynak, amire gondoltam.

paraziták eltavolitasa a szervezetbol

Ezt a szabályt kell kitalálni, méghozzá úgy, hogy mondani kell hármas számsorokat, és én megmondom, hogy az adott számsor megfelel-e az általam kigondolt szabálynak, avagy sem.

Ezek mind jó példái a szabálynak.

Ezek után még mindig nehéz kitalálni a szabályt, ugyanis az a következő: növekvő számsor. Így akármilyen számsor jó, amelyik növekvő sorrendbe van rendezve. Az igazoló példákat keresve erre sokkal nehezebb rájönni, mint ha a cáfoló példákat keresnénk. Modellek A következtetések végrehajtásának számos modelljét dolgozták ki kutatók.

mint a kovetkeztetes gilisztahajto gyógyszer embernek

Alapvetően három típusba sorolhatjuk ezeket, majd bemutatunk egy olyan elméletet, amely ígéretesen integrálhatja a három modellt. Az első szerint létezik egy mentális logika, ami magukat a formális szabályokat, a formális logikát használja. A szakirodalom leggyakrabban Jean Piaget-t említi a mentális logikai elképzelés egyik legmarkánsabb mint a kovetkeztetes, bár Piaget elgondolásai ettől valamelyest árnyaltabbak voltak.