Bögölyfélék

Kerek féreg alakja és mérete

Egy hím szudétabögöly.

Navigációs menü

Jól megfigyelhető testfelépítése, a szárny erezettsége, a mozgása, a szívó szájszerv használata A lóbögöly Tabanus bromius oldalnézeti képe Légyalkatúak csápjai fentről lefelé : a falégyfélék Xylophagidae csápja; a nagybögölyök Tabanus csápja; a Chyrsops nemzetség csápja A bögölyök szeme olykor színesen sávozott mintázatú A bögölyök közepes vagy nagy termetű, zömök, erős, vaskos legyek.

A szudétabögöly Tabanus sudeticus az egyik legnagyobb európai légyfaj a maga 2, centiméteres hosszával. Nem sokkal marad el mögötte a marhabögöly Tabanus bovinusamely ugyancsak megnőhet 2 centiméternél nagyobbra. Éppen a nagy méreteik miatt szivfereg video a Tabanus nemet nagybögölyöknek. A többi nem fajai lényegesen kisebbek. A fejen található hatalmas összetett szemeik lehetnek csupaszok, de hosszabb-rövidebb kutikuláris képződményeket szőrök is viselhetnek.

A nőstényeken az összetett szemeket egy függőleges homlokléc kettéválasztja, a homlokléc foltjai a faj meghatározását segítik. A hímek szemei többnyire összeérnek, a homloklécük hiányzik.

A szemek színe igen változatos.

Kerekesférgek

Ritkább esetben egyszínű sárga, barna, zöld vagy kékegyesekre jellemző a több szín, vagyis az alapszínhez képest eltérő színű sávok, foltok, zegzugos vonalak lehetnek. Egyes nemzetségek pl. Hybomitra valamennyi faján pontszemek is találhatók, melyek a homlok úgynevezett pontszemdudorain ülnek. A rovargyűjteményekben lévő elpusztult és megszárított bögölyök szeme nem mutatja az eredeti változatos színeket, megbarnul, s ilyenkor a fajok meghatározása is nehezebb, hiszen a szem színe, és a színek mintázata szinte fajonként változó.

A féreg fajtái

Párás közegben ún. A fejen foglalnak még helyet a szájszervek is.

  1. Bélféreg kohoges
  2. Emberi szem – Wikipédia

Szájszervük szúró-szívó típusú. Igen erős, vaskos szívókájuk a tőr alakú felső ajakból, a hipofarinxból és a páros állkapocsból, illetve a rágókból tevődik össze.

gyermekek férgekhez való készítményei

Mindezt körülveszi az alsó ajak, amelynek szabad végén két félkör alakú szívópárna labella ül. Vért csak a nőstény bögölyök szívnak ismeretes néhány faj, ahol még a nőstényeka hímek viráglátogatók, nektárral és virágporral táplálkoznak.

A kiömlő vér kis tócsák formájában összegyűlik a szövetek között, és innen szívja fel az állat, majd juttatja a belébe egy szíváskor akár 0,2 cm³ vért is felvehet. A szívás közben a sebbe véralvadásgátló anyagot antikoagulin fecskendeznek, hogy ne alvadjon meg a szövetek közé került vér.

vers paraziták de l homme tünetei ellen

Így az állat szívása után még hosszú ideig vérezhet a felsértett bőr. A vaskos szívóka bedöfésekor gyakran az idegvégződések és az idegszálak is megsérülnek, ezért olyan fájdalmas a bögölycsípés.

A szárny üveg - vagy porcelánszerűde olykor füstös, foltos vagy márványozott.

Tartalomjegyzék

A szárnyak nyugalomban tetőszerűen a potroh fölé hajolnak. A billér csökevényesedett második szárnypár színe is igen változatos, szinte fajonként más-más, így a határozásban igen nagy a szerepe.

A lábaik eléggé hosszúak, velük gyors mozgásra képesek a sima, függőleges felületeken is. Egyes nemek fajai hátulsó lábukon sarkantyúszerű függeléket viselnek. A potroh tágulékony; ha a légy vérrel vagy vízzel szívja meg magát, ez jól látszik.

A potrohnak mindig jellegzetes mintázata van, gyakran fekete-sárga sávos, egyesek teste szürkés vagy barna foltokkal tarkított. A potroh mintázata ugyan csak fontos szerepet játszik a fajok jelentős részének a meghatározásában. A pete színe a lerakáskor még tejfehér, majd sötétedni kezd, fajtól függően a barnásszürkétől a szénfeketéig változhat. Az egy csomóban lévő peték száma igen nagy, körülbelül darab. A petékből a lárvák igen hamar kikelnek, nap elteltével; igen vékonyak és orsó alakúak.

Kikelésük után a nedves talajra vagy a vízbe pottyannak.

kerek féreg alakja és mérete

Itt ragadozó életmódot folytatnak: kis férgeket, rovar lárvákatpuhatestűeket és rákocskákat zsákmányolnak. Falánkságuk néha oda vezet, hogy kétéltűeket is megtámadnak, sőt emlősök bőrét is megsebzik.

Ha nagy tömegben vannak együtt, akkor akár egymást is kerek féreg alakja és mérete fölfalni kannibalizmus.

Emberi szem

Egyes bögölyfajok lárvái a tengerek árapályzónájában vagy a kevert vizű élőhelyeken élnek. Igen nagyra, 2, centiméter hosszúra is megnőhetnek.

magasabb növényi paraziták

Szelvényeik száma jól megkülönböztethetően 12, fejük mindig rendesen fejlett — mint általában az Orthorrhapha csoportban.

A lárva színe fehér, halványzöld, barna vagy rózsaszínes barna, olykor még sötétebb rajzolatok is díszítik.

A lárvaállapot fajoktól függően évig is eltart, majd vedlés után következik a bebábozódás. Bábjuk a lepkék Lepidoptera bábjához hasonló múmiabáb.

Bögölyfélék

Ennek színe is kezdetben világosabb, majd besötétedik. A bábállapot napig tart, ezután a kifejlett bögölyök kirepülnek.

pinworm diéta

A mérséklet égövben egy nyár alatt csak egy kerek féreg alakja és mérete fejlődik ki, a trópusokon azonban évente akár több is. Az ősi típusú Tabanus fajok fő gazdáik, a patásállatok mellett más gerinceseket is megtámadtak, például elefántot, vízilovat, de még más állatosztály képviselőit is hüllőketúgyhogy elmondhatjuk róluk: a legváltozatosabb élőhelyen található gazdaállatokhoz alkalmazkodtak.

Nem csodálható hát, hogy e nem fajai az egész Földön elterjedtek.

kerek féreg alakja és mérete enterobiosis inkubációs periódus

A fejlődéstörténetileg fiatalabb Haematopota fajok Kerek féreg alakja és mérete és Dél-Amerikából már hiányoznak. Az emberen, a háziállatokon és néhány szabadon élő kérődzőn kívül más állatot nemigen támadnak meg. A báb a rovar kibúvásakor egyenesen vagy T-alakban reped fel; ennek korábban igen nagy klasszifikációs jelentőséget tulajdonítottak.

A korai fajok már április—májusban előbújnak, a legtöbbjük viszont — melegkedvelő állat lévén — csak június—júliusban kezd repülni. Ilyenkor tömegével találkozhatunk velük. Aktivitásukat a napi hőingások is befolyásolják.

Többségük reggel még szinte repülni is alig tud, a késő délelőtti, déli és kora délutáni órákban a legaktívabbak, egyes nagyobb fajok hangos zúgó hangot is hallathatnak repülés belfereg gyogyszer, a kisebbek mindig hangtalanul szállnak az áldozatukra. Azonban esősebb napokon — egy-két faj kivételével — teljesen eltűnnek. Az év folyamán legkésőbb még szeptemberben találkozhatunk velük, de ezután már a jelentős hőmérséklet-csökkenés miatt elpusztulnak.

Táplálkozási szokásaik eléggé egységesek. A hím bögölyök soha nem szívnak vért, kivétel nélkül nektár- és virágporfogyasztók, így virágokat látogatnak, esetleg kifolyó növényi nedveket szívogatnak, például gyümölcsökét.

A nőstények is kedvelik és felkeresik a növényi eredetű táplálékot, azonban petéik érleléséhez szükségük van kiegészítő táplálékként meleg vérű állatok vérére, főképp emlősök vérét szívják. E táplálkozási szokásuk szerint a bögölynőstények három típusba sorolhatóak: autogén, nem vérszívó típus: nőstényei sohasem szívnak vért; a peteérleléshez szükséges fehérjéket más módon szerzik meg; autogén, vérszívó típus: a nőstények csak alkalmi vérszívók, de ez nem szükséges a peték érleléséhez és a peterakáshoz; anautogén típus: a nőstények csak akkor képesek petéket érlelni, ha előzőleg vért szívtak; állat- és humánegészségügyi szempontból ezek a legjelentősebbek.

A férgek alakja és mérete nagyon változatos. A legtöbbjük hosszúkás, fonálszerű és kissé lapos, szalagszerű, vagy hengeres, kerek és gyűrű alakú, keresztmetszetű kör alakú. A test mérete is nagymértékben változik: mikroszkopikusan kis formák roundworms fordulnak elő, és több méter hosszúak leghosszabb vonal. A lapos férgek teste két oldalán szimmetrikus, a fej és a farok részei egyértelműen hangsúlyosak, a nagy képviselőkben a test erősen lapos.

Több, korábban nem vérszívónak vélt fajról derült ki a begytartalmuk vizsgálatávalhogy szívnak vért. Nem mondhatjuk őket gazdaspecifikusnak, azaz nincs egy-egy konkrét emlősfaj, amelyre rájárnának az egyes bögölyfajok, mégis megfigyeltek náluk némi kiválasztó készséget a fajnevekben is tükröződik mindez, pl. Kedvelt emlősfajaik például a szarvasmarhaa lóa szarvasaz őzritkábban a sertés és a juhés természetesen az ember.

Mivel szúrásuk igencsak ingerli a megtámadott állatot, nem képesek egyszerre sok vért felszívni, így amíg jóllaknak, sok állatot végigjárnak — éppen ez az alapja a kórokozó-terjesztésüknek. Gyakran még elhullott állatokról is megkísérlik a vér és testnedvek szívását.

Rendszerezésük[ szerkesztés ] A széklet szalagféreg lárvák az egész Földön elterjedtek, fajszámuk mintegyebből Közép-Európában faj található meg, a hazai fajok száma pedig Korábban a Haematopota nem kerek féreg alakja és mérete külön alcsaládba sorolták, azonban újabban a Tabaninae alcsaládba osztják be.

A bögölyfélék alcsaládjai a következők: Pangoniinae alcsalád.