Tartalomjegyzék

Gyűrű a féreg, Brehm: Az állatok világa / ELSŐ REND: Kevéssörtéjűek (Oligochaeta)

Testükön nincsenek lábcsonkok, sem kopoltyúk, sem pediglen tapogatók, vagy cirrusok a fejen.

Navigációs menü

A gyűrűnként kevés számban képződő sörték a test oldalain hosszanti sorokba helyezkednek és bőrgödröcskékbe vannak beerősítve. Ismertetésünket a földigilisztákkal vagy Lumbricidákkal kezdjük melyeknek külső alakját mindenki ismeri.

A Földigiliszta Lumbricus herculeus Sav. Ennek a családnak ismertetőjele a számos rövid szelvény, a kúpszerű és felső ajakká formálódott fejlebeny és az a végén horgos sörtékből képződött 8 sörtesor, amely a szelvényeken kettesével, négy csoportba helyezkedik el. Ha a mellső testvégen képződött ajkakat tapogatóknak nevezzük, akkor ezeken kívül a testen semminemű, a bőrből kiálló külön érzékszervet megkülönböztetni nem tudunk.

Nincsenek szemeik s a vegyi érzékelést is magánosan elszórt, vagy pediglen csoportokba összeállitott gyűrű a féreg, úgynevezett senzilák szolgálják. Az állatok mindamellett a fény iránt nagyon érzékenyek. Ha még oly vigyázatosan közeledünk is hozzájuk a gyertyalánggal, gyorsan földalatti járataikba húzódnak. Mégis úgylátszik, az állatoknak bizonyos időre van gyűrű a féreg, amíg a fény hatását észreveszik. Ugyanis az első pillanatban a fény ellenére is tovább mozognak.

Ekkor hirtelen megállanak, mintha hallgatóznának és csak azután húzódnak vissza gyors iramba rejtekhelyükre. Ha mi aközben, amíg a giliszták a fényt csak figyelik, a világosságot eltűntetjük, nem segítünk, ellenkezőleg az újra nyilvánuló fényellentét csak sietteti menekülésüket.

Nem az egész testükkel érzékenyek a fény iránt, hanem csak mellső részüknek azon szelvényeivel, melyeket idegekkel a garatgyűrű lát el. Ha a féreg fejével valamely lyukba hatolt be, vagy éppen egy darabka fa alatt rejtőzik, akkor a legerősebb megvilágítást is elviseli, mihelyt azonban fejét a rejtekhelyből kihúzza, azonnal eltűnik.

A legtöbb giliszta csakúgy földdel tölti meg belét, mint ahogy azt a tengeri homokféreg esetében is látni fogjuk, ebből a humuszban gazdag földből emészti ki és hasznosítja a bél mindazokat az állati és növényi anyagokat, melyek maguktól felbomlásnak indultak. A Lumbricus herculeus Sav.

Mindenki tudja, hogy azokat a szalmaszálakat, tollakat, leveleket, papíroscsikokat, melyeket az ember a reggeli órákban az udvar, vagy a kert földjébe betűzdelve lát, az éj folyamán a földigiliszta cipelte búvóhelyének bejáratába. Ebben a munkájában kiváló segítségére van a szívókorong módjára használható ajak, mellyel a magával cipelt részekre rátapad. Darwin egyik sokat csodált könyvecskéjében fejtette ki gyűrű a féreg földigilisztáknak az emberiségre vonatkozó jelentőségét s az a szerepüket, melyet a föld történelmében lejátszottak.

A nagy természetbúvár ezen művecskéjében az addig az előítélettel figyelt és ellenségesen kezelt állatoknak mintegy a becsületét mentette meg. A gyűrű a féreg tájakon nagy mennyiségben élnek. Férgek az orrban képest feltűnő izomerővel vannak megáldva. Angliának sok részén minden egyes acre 0.

Hogyan keressünk féreglyukakat?

A föld a régi féregjáratok lehullásának, betemetődésének következtében, noha lassan, de állandó mozgásban van, mialatt a részecskék állandó súrlódáson mennek keresztül. Ezen folyamatok alatt a giliszták a talajnak állandóan új rétegét teszik ki a szénsav és a humuszsav hatásának, mely utóbbi gyűrű a féreg kőzeteket még biztosabban mállasztja. A humuszsav a félig korhadt levelek emésztése alkalmával valószínűleg gyorsabban képződik. Ilyenképpen azok a földrészecskék, amelyek a felületi humuszréteget alkotják, olyan feltételek hatásának vannak kitéve, amelyek szétbomlásukat kiválóképpen segítik elő.

A földet bizonyos időközökben a levegő hatása alá rendelik s közben annyira átrostálják és átszűrik, hogy egyetlen kavics, mely az elnyelhető darabkáknál nagyobb a föld felszínén vagy a termőrétegben meg nem marad. A földet át- meg átkeverik, mint az a jó kertész, aki a termőtalajt a legkedveltebb növényei számára szokta előkészíteni. A talaj ebben gyűrű a féreg halmazállapotában igen alkalmas arra, hogy nedvességet visszatartson és minden oldható gyűrű a féreg elnyeljen s egyúttal a salétromképzést megindítsa.

Ez a tömeg képezi azt a sötétszínű, gazdag humuszt, amely a mező felületét meglehetően élesen elhatárolt rétegben köpenyként borítja. Ha kisebb gyűrű a féreg vizsgálunk, mindenesetre így is jól meglátjuk a bélcső fölött végigfutó vörös véreret, amiből nyilvánvaló, hogy a Lumbricidák vére vörösszínű. A háti érnek megfelelően a hasoldalon szintén főértörzs fut végig, s a kettőt számos harántul eső hurok kapcsolja össze. A vér a hát főértörzsében előre, a hasi érben pedig hátrafelé kering.

Gyűrűsférgek keringése

Ha borszeszben megöljük a földigilisztát és hosszában felvágva kiterítjük, akkor azt is észrevesszük, hogy az értörzsekből vékonyabb erek ágaznak ki, melyek a test minden részét behálózván, tápláló folyadékkal látják el a szöveteket.

Az állatok lélekzésre bőrüket használják. A bőrt evégett nyálkával állandóan nedvesen tartják. Ha a giliszta homokba keveredik s bőre kiszárad, menten elpusztul; de ép úgy elpusztul akkor is, ha a vízbe esik és a víz oldja fel a bőrnyálkát. Vannak azonban olyan földigilisztafajok is, melyek a vizek partját lakják és a vízben nagyszerűen tudnak mászkálni.

Navigációs menü

A földigiliszták s velük együtt valamennyi kevéssörtéjű kétivarú: hím-nős. Minden állaton megkülönböztetjük a mirigyes nyeregtájékot, amely fehéres, vagy sárgás színével is feltűnik.

A nyereg rendszerint gyűrű a féreg előlről számított A Lumbricus herculon a nyereg a 32– A nyeregtájékon gyűrű a féreg szívós, ragadós nyálkát arra használják, hogy a párosodás alkalmával annak segítségével kölcsönösen egymáshoz ragadjanak.

Később gyűrű a féreg minden egyes állat ugyanilyen nyálkából készít nyálkagyűrűt, melybe tojásait rakja. A tojásrakás után a féreg kibújik a nyálkagyűrűből, melynek szabad szegélye nemsokára összetapad. Ilyenképpen a petesejtek körül gyűrű a féreg képződik, mely a fejlődő ivadék védelmére szolgál. Télen a közönséges földigiliszta vagy gyűrű a féreg, vagy többedmagával összegomolyodva a földnek 2–3 m-es mélységében téli álmot alszik.

Az egészen kora tavasz melege azonban néha már hóolvadáskor előcsalja. Nem szereti ugyan a napfényt, azonban a korai és az estéli szürkületben egész késő éjszakáig elhagyja rejtekhelyét és különösen csendes, meleg esők alkalmával, vagy táplálék után mászkál, vagy pedig párzás végett keresi fel valamelyik társát.

A békés állatokra a halál ezer formában leselkedik. Az ember pusztítja, mivel azzal vádolja, hogy a fiatal növényeket a föld alá húzza. A négylábúak között különösen a vakondok, cickányok és sündisznók élnek vele, mit legkiválóbb csemegével.

gyűrű a féreg vastagbél méregtelenítő Chicago

A madarak egész serege rendezkedett be arra, hogy állandó háztartási cikkük a giliszta; nemcsak ragadozó, gázló és úszómadarak, hanem a magevők is jó falatként fogyasztják. A varangyok, szalamandrák és tüzes gyíkok éjszaka leselkednek utánuk, a halak pedig azokat a fajokat pusztítják, amelyek a folyók partjait, vagy a tófenék iszapját lakják.

gyűrű a féreg

Az alsórendű lényekből is egész sereg állat van rájuk utalva. Nagyobb futóbogaraink egész éjszakájukat azzal töltik, hogy az ide-oda mászó gilisztákat pusztítják.

tojáslista gyermekkezelésben a helminták tünetei és kezelése

Álcáik pedig a földben túró-fúró, védtelen lényre törnek rá. Mégis legnagyobb ellenségeik a százlábúak. Gyűrű a féreg a fényes napon azt látjuk, hogy egy-egy földigiliszta fölizgult, heves csúszással a földből a napfényre menekült, egész biztosak lehetünk affelől, hogy valamely százlábú vette a mi barátunkat üldözőbe. Utóbb Szücs Andor vizsgálta felül a magyarországi gyűjtéseket s ő magyar földön összesen 25 fajt és 6 fajváltozatot varietast ismertet, melyek közül a Lumbricus-nemzetségbe 3 faj, a L.

Az ó- és újvilág trópikus tájain óriásméretű földigilisztákat lehet találni. A Megascolex enormis Fletch. A Microscolex phosphoreus Dug. Photodrilusamely Dél-Amerikában s Európa legdélibb részeiben él, foszforeszkáló nyálat termel s annak segítségével világít. A forráslakók közül a Haplotaxis menceanus Hoffmstr.

Phreoryctes ismeretét Leydignak köszönhetjük.

Az Élőholt Sereg & Isildur Átkának Története - A Gyűrűk Ura Világa

Ezek forrásoknak, árkoknak vagy folyóknak iszapjában élnek. Télen a földben élő Lumbricidákhoz hasonlóan visszahúzódik a földbe. A forrás iszapjában legkönnyebben május és június hónapokban találhatjuk meg.

Leydig szerint akváriumban könnyen eltarthatók, ha az akvárium-edénynek kővel kevert, iszapos feneke van. Az állatok rendszerint a kő alatt tartózkodnak és társasan összegomolyodnak. Ősszel és télen láthatatlanok, csak a meleg márciusi napokban kerülnek megint elő.

GYŰRŰFÉREG

Mivel a férgek nyomán a vízinövényeknek, így különösen Valisneriáknak gyökerei elpusztulnak, fel kell tételeznünk, hogy az állatok növényevők. Ez vízinövények gyökerei között él, zöldes, vagy barnás színű. A család más fajait részben a földben, részben édesvízben, vagy pediglen a tenger félsós vízű partiszapjaiban találják.

A következőkben az Oligochaetáknak még néhány édesvízi képviselőivel ismerkedünk meg, melyek aránylag igen piciny méretű állatok, gyűrű a féreg a tavak életében, különösen halgazdasági szempontból nagyjelentőségűek. Gyűrű a féreg helyet foglalnak el ezek között a csőlakó férgek, vagy Tubificidák, melyek közül legközönségesebb a Tubifex tubifex Müller rivulorum. Ez a 3–4 cm hosszú, vöröses áttetsző féreg néha ezrével és ezrével messzire látszó ingó-rengő gyepet formál a patakok és víziárkok iszapos fenekén.

Az állatok mellső részükkel az iszapba bújnak, ahol maguknak tágas csövet formálnak.

  • GYŰRŰFÉREG | A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi | Reference Library
  • Giardia en perros zoonosis
  • Az észlelési és detektálási technikák rohamos fejlődésének köszönhetően azonban ma már általánosan elfogadott, hogy sok galaxis központjában több millió naptömegű fekete lyuk foglal helyet, illetve az, hogy bizonyos tömeghatár feletti csillagok fejlődésének végállomása is ilyen — igaz, az előbbinél nagyságrendekkel kisebb tömegű — objektum.
  • Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
  • Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
  • Az öves férgecskék Kinorhyncha az ízeltlábúak rokonai, jellemzően egy milliméternél kisebbek, testüket gyűrűk építik fel, viszont sertéik nincsenek.

A cső vége az iszapból kissé kiemelkedik.