Heimer György: Német jelentés a cservenkai vérengzésről

Erődítmény féreg orvoslás

Ha az előző fejezet látszólag távol esik témánktól, az orvosi gondolkodás történetétől, mentségül szolgáljon, hogy az orvosi gondolkodás alapvetően része a kultúrának, és talán egyetlen terület sem annyira alkalmas az ősi, a klasszikus és a népi gyógymódok megbízhatatlan értékelésére, mint éppen Mexikó. Két csapda is fenyeget, mindkettőbe könnyű beleesni.

Egyik a túlértékelés, másik az alábecsülés csapdája; előbbit az egész maya—azték kultúra szokásos istenítése teszi érthetővé, míg az utóbbit a későbbi népi kuruzslás alacsony színvonala.

erődítmény féreg orvoslás

Az előző fejezet arra szolgált, hogy előkészítse a talajt: ne várjunk csodát, de túlságosan kevéssel se érjük be, hiszen az évszázados-évezredes kultúra, amely technikátlanságában technikai bravúrokra volt képes, aligha lehetett meg egészségügyi civilizáció nélkül. Valóban, ha orvosi tudomány nem is, de gyógyító kultusz nagyon is volt Mexikóban.

Pontos felmérésben nemigen reménykedhetünk, hiszen a toltékok elpusztították a teotihuacani kultúrát, az aztékok elpusztították a tolték és maya kultúrát, a spanyolok elpusztították a maya, azték, inka kultúrát — mi marad hát? Legizgalmasabb az évezredes maya kultúra orvosi tevékenységének megismerése volna; erről egyelőre le kell mondanunk, túlságosan elnyelte a történelem és a természet őserdeje. Ami fennmaradt belőle, azt az azték kultúrába olvadva találjuk meg. Pedig a mayák tudtak írni; bonyolult módon, de szívesen és sokat írtak, és egyáltalában nem lehetetlen, hogy akár az egyiptomiaknak, nekik is voltak orvosi irataik, egészségügyi előírásaik.

Csakhogy röviddel a spanyol hódítás után borzasztó dolog történt: Diego de Landa ferencrendi barát, akire a meghódított terület lakosainak keresztény hitre térítése hárult, oktalan túlbuzgalmában összegyűjtött minden elérhető kéziratot, egy hatalmas máglyán megsemmisítette az egész maya írásbeli kultúrát. Ezekből a figurákból és a figurákban levő egyes jelekből megismerték, közölték és megtanították dolgaikat.

Rengeteg könyvet találtunk náluk ilyen betűkkel írvaés mivel semmi olyan nem volt bennük, ami ne lett volna babona vagy a démon hazugsága, mind elégettük: ez meglepő módon elkeserítette őket, és szenvedést okozott nekik. De a könyvek máglyáját mindössze három kézirat kerülte el legalábbis eddig csak ez a három került elő, Drezdában őrzik az egyiket, Madridban a másikat, Párizsban a harmadikats ezek bármily fontos erődítmény féreg orvoslás tartalmaznak az ország történetéből, a gyógyítás kultuszáról nem adnak felvilágosítást.

A képírás nemcsak kéziratokban szerepelt, hanem épületek falán erődítmény féreg orvoslás és domborműveken, amelyeket nem lehetett máglyára vetni, de ezek az emlékek is, miként a festmények vagy falba vésett jelenetek és kerámiák, csupán távoli utalásokat tartalmaznak az orvosi működésre: varázsló betűjele, varázs-maszk, múmia, vérvétel, és persze a véres áldozat több változata; a prés, amellyel koponyájukat csúcsossá torzították, az orrsövény rituális átfúrása stb.

A mayák azonban nem pusztultak el mind egy szálig a spanyol hódításkor. Akik életben maradtak, fokozatosan átvették — színleg vagy valóban — a keresztény hitet, többségük megtanulta erődítmény féreg orvoslás hódítók nyelvét is, aztán éltek gyarmati sorban évszázadokon át.

Egy részük keveredett erődítmény féreg orvoslás indiókkal vagy fehérekkel, más részük Yucatan őserdejének mélyén megőrizte ősi nyelvét, szokásaiknak sok-sok csökevényét — még ma is él Mexikóban egy-két millió maya, elég nyomorúságos körülmények közt. Mondavilágukban bizonyára ma is szerepel a dicső múlt; közvetlenül a hódítás után mindenesetre még szerepelt, és akadtak olyan mayák, akik le is erődítmény féreg orvoslás — maya nyelven, de nem a bonyolult, nehézkes és a térítők által üldözött maya ábécével, hanem a hódítóktól eltanult latin betűkkel.

Pogány szövegük miatt lappangó írásművek voltak ezek, az évszázadok során hol itt, hol ott került paraziták, hogyan lehet megszabadulni tőlük egy-egy — gyűjtőnéven Csilam Balam-kódex-nek vagy Balam jóskönyvének nevezik ezeket az írásokat, amelyeket részben már megfejtettek, részben ezután fognak megfejteni vagy megtalálni.

Szövegük már nem a szemtanú vallomása, hanem legendás visszaemlékezés, helyenként azték vagy keresztény elemek hozzákeveredésével, mégis értékes segítség a titokzatos múlt feltárásában. Lehetne bennük utalás az orvosi viszonyokra is; ám eddig ilyet nem találtak.

Talán majd a jövőben. Be kell érnünk azzal, amihez azték közvetítéssel hozzájuthatunk. Az aztékok nem voltak sem olyan kulturáltak, mint a mayák, sem olyan civilizáltak, mint az inkák, de amit az olmék, tolték, teotihuacani és maya műveltségből magukra szedtek, kiemelte őket a nomád katonanépek egyszerű sorából; és ahol pompa meg csillogás van, ott tehetséges kézműveseknek is kell lenni; ahol babonákban gazdag vallási kultusz van, ott varázslásnak és gyógyításnak is kell lenni.

Sajnos a kutatókat alig érdekli más, mint a műemlék, a vallási rítus megfejtése és a milyen betegséget erődítmény féreg orvoslás a pinworms rétegeződés a hozzá erődítmény féreg orvoslás népszokásokkal. George Vaillant közkedvelt kézikönyve minden fontosat elmond az aztékokról, de sem a szövegében, sem a 25 oldalt kitevő gazdag bibliográfiájában még csak utalás sincs orvosi működésre, gyógyító varázslatra, egészségügyre — a kerekférgek kezelésének megelőzése a képanyagában szerepel egy ábra Doctor aláírással: előrehajló nő hátára háromlevelű növényt tesz egy törökülésben ülő alak.

erődítmény féreg orvoslás férgek elleni féreg elleni gyógyszerek áttekintése

Nem sok, és ez az ábra sem az ősi időből maradt ránk, hanem egy spanyol barát könyvéből a És mégis döntő segítség: ennek a spanyol szerzetesnek sokkal többet köszönhetünk ennél az apró ábránál.

Mint annyiszor, most is a Ciba-gyár orvostörténeti sorozata húzott ki a pácból. A Ciba Zeitschrift Szerzője Hans Dietschy, a bázeli néprajzi múzeum munkatársa. Néprajzos lévén, a tulajdonképpeni gyógyítás iránt erődítmény féreg orvoslás mutat igazi érdeklődést, sok helyütt erődítmény féreg orvoslás a szokásos könnyed következtetésre, amely mögül hiányzik a tartalmi bizonyság vagyis az orvosi külsőségeket összetéveszti a gyógyítással — de így is fölbecsülhetetlenül értékes anyagot szedett össze.

Mielőtt azonban ezt ismertetném, megnézzük, honnan vette adatait, és milyen más források állnak még rendelkezésre. Carolus Clusius neves botanikus hamarosan latin fordításban is kiadta; ez volt az első tudományos beszámoló Mezo-Amerika gyógynövényeiről. Maga Monardes nem járt a helyszínen, mások közléséből gyűjtötte anyagát, de orvos lévén, értékelni is tudta. Egyik híressé vált gyógynövény — bár nálunk is ismeretes volt már —, a Sarsaparilla, aztékul mecapatli, magyarul szárcsagyökér: különféle Smilax-fajták gyökere.

A mexikóiak kedvenc gyógynövénye, főzetét lázas betegség esetén reggel-este isszák, izzasztó fürdővel és koplalással egybekötve.

Monardes megjegyzi, hogy a mexikóiak, úgy látszik, nagyobb gyógyító hatást is tulajdonítanak a Sarsaparillának, mint az európaiak, később azonban Európában is nagyon megnőtt a szárcsagyökér ázsiója: az ugyancsak Dél-Amerikában őshonos guajakkal együtt a vérbaj legdivatosabb orvossága lett. Monardes még megérhette diadalútjának elejét; a Egészen a salvarsan fölfedezéséig a Decoctum Zittmanni közkedvelt gyógyszer volt világszerte, különösen a vérbaj gyógyításában.

Hatásáról megoszlottak helminthiasis tabletták megelőzése vélemények: az orvosok többsége csak jobb híján rendelte, és tulajdonképpen kuruzslószernek tartotta, de még századunk elején is jelent meg mértékadó vélemény arról, hogy a szifiliszes és nem szifiliszes eredetű torpid fekélyeket, üszkösödési hajlamot igenis kedvezően befolyásolja; mások kétségbe vonták ezt, minthogy a szaponinok a bélből egyáltalán nem szívódnak fel.

Mindenesetre tömegesen exportálták Hondurasból a Sarsaparillát, és nemcsak vérbaj ellen, hanem reuma, bőrbajok, húgyúti megbetegedések ellen is szívesen rendelték. Szarszaszaponint, szmilaszaponint, fitoszterineket, zsírt, gyantát, cukrot és nyomokban illóolajat tartalmaz; a szarszaszaponin lebomlási termékéből cortisont lehet előállítani. A cortison — mint köztudott — a legutóbbi időben vált nagyon keresett gyógyszerré, erődítmény féreg orvoslás Selye János kutatásai óta, mint a legkülönfélébb gyulladások ellenszere.

Erre gondolva Issekutz feltételezi, hogy a rendszeres kúra során a bélflóra hatására a Sapogeninből cortisonhoz hasonló vegyület keletkezhetik, és talán ez magyarázza a kedvező hatást, amellett a szaponinok elősegítik a felszívódást, roborálóan hatnak, erődítmény féreg orvoslás hasmenés és az izzadás révén ingerterápiát érvényesítenek.

Egy másik mexikói szer, amelyet Monardes úgy említ, mint Európában mindenhatóvá vált csodaszert: a tacamahaca-gyanta. Ezt már meg sem lehet találni a modern gyógyszerkönyvekben, de Schroff még megemlékezik róla ban: keserű ízű, kellemetlen szagú gyanta, sok fajtája ismeretes, gyógyító hatásáról azonban nem szól.

Heimer György: Német jelentés a cservenkai vérengzésről

A gyógynövényeken kívül Monardes említi a gyógyító, illetve megelőző erődítmény féreg orvoslás, például vesekő vagy vérzés ellen. A spanyolok ellenben — akik legalább annyira babonásak voltak, mint az aztékok — valósággal beleszerettek a vérkő-amulettbe, vagyis a jáspisba; nem is Mexikóban, hanem az anyaországban hirtelen a legdivatosabb gyógyszerek közé emelkedett. Monardes csodálkozását fejezte ki emiatt, mert a maga részéről a jáspisnak semmiféle vérzéscsillapító hatását nem észlelte.

Nicolás Monardes — sevillai orvosról említsük még meg, hogy korának egyik legnevesebb gyógynövény gyűjtője volt, az első drog-múzeum létrehozója, akit különösen érdekeltek az egzotikumok.

1 thoughts on “Az erődítmény segít a férgektől”

Nemcsak a szarszaparillát és tacamahaca-gyantát írta le, hanem a perubalzsamot és erődítmény féreg orvoslás is, továbbá a sabadillát, amit Mexikóban tetűk ellen alkalmaztak, s eleinte Európában is parazitaellenes hatásáért terjedt el, később azonban felismerték vérnyomáscsökkentő és szívritmusszabályozó hatását: fontos szerephez jutott a Veratrin előállításában. E korai korszakban egy másik spanyol orvos, Francisco Hernández — is írt egy bőséges beszámolót a mexikói állat- és növényvilágról, amelynek anyagát a helyszínen gyűjtötte; ennek rövidített változatát orvosi használatra kiadta a nevezetes római Accademia dei Lincei ban Rerum medicarum Novae Hispaniae thesaurus címmel.

Nem kevesebb, mint gyógynövény leírását tartalmazza, rajzukkal és farmakológiai hatásuk elemzésével együtt. Sajnos, becsületszóra kell elhinnünk, hogy e sok növény csakugyan hasznos gyógyszer volt.

A perui gyógynövényekről Bernabé Cobo jezsuita atya írt hasonló beszámolót ban.

Uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) - csak egyszerűen

Ha a mezo-amerikai orvoslás értékét nem mérhetjük is le ezeken a könyveken, azt bizton megállapíthatjuk, hogy a gyógynövények használata nagyon elterjedt volt. Egyszerű katonák és tisztviselők nyitott szemmel írták meg híradásaikat, de ezenkívül Mexikó északnyugati városrészében, Tlatelolcóban erődítmény féreg orvoslás alkirály patronátusa alatt már a foglalás első éveitől működött egy valódi gyarmati intézet: a Santa Cruz Kollégium.

Erődítmény féreg orvoslás a spanyolok megszerezhették az ómexikói ismereteket, az előkelő indián ifjak pedig nemcsak spanyol és latin nyelvet és írást, teológiát és etikát tanulhattak, hanem orvostudományt is. Egyáltalán, a spanyol gyarmati törvényhozás példamutató volt, csak többnyire ellentmondásba került a gyakorlattal.

Sahagún Salamancában tanult, tíz évvel a hódítás után költözött Mexikóba — a maya törzsek ellen még javában dúltak a harcok, az inka birodalom még érintetlenül állt —, ott élt kilencvenéves korában bekövetkezett haláláig. Mindig csak a konkisztádorok hősiességéről vagy kegyetlenségéről, a kereskedő szipolyozásáról, papok álnokságáról hallunk — érdemes ennek a derék Bernardino atyának a nevét is megjegyezni: ilyen is volt. Megtanulta az azték nyelvet, a kollégium tanára lett, egész életét az ómexikói kultúrértékek megmentésének és a bennszülöttek támogatásának, védelmezésének szentelte.

Működését nem is nézték jó szemmel, és amikor elkészítette a mexikói kultúra enciklopédiájátnemhogy siettek volna kiadni: úgy elsüllyesztették, hogy csak harmadfél évszázad múlva jelent meg spanyolulamikor Humboldt felébresztette az érdeklődést a mexikói kultúra iránt. Az orvosi adatokat Sahagún nyolc Tlatelolcóban működő öreg azték orvostól gyűjtötte.

Ezek a spanyol könyvek és spanyol—azték kódexek szolgáltatták tehát Hans Dietschy értékes anyagát, sőt a konkisztádorok beszámolói is, például magának Corteznek V. Károly császárhoz írt levele, amelyben sok egyéb ámuldozása közt leírja az azték főváros vízellátásának kulturált és imponáló megoldását. Bernardino de Sahagún páter adatai mindenesetre a legreménykeltőbbek: ő még első kézből szerezte ismereteit, és legalább annyira húzott választott hazájához, mint a szülőhazájához; amellett tudós férfiú volt: folklorista akkor, amikor ez a tudomány még föl sem volt találva.

giardia metronidazol

A spanyol—azték kódexek közül a Vatikán könyvtárában található Erődítmény féreg orvoslás, ismertebb nevén Barberini-kódex a legmegbízhatóbb; erről az amerikai Ralph H. Major orvostörténetében találunk érdekes adatokat.

erődítmény féreg orvoslás

Major majdnem az egyetlen az összefoglaló orvostörténetek írói közt, aki néhány lapot szentel a mezo-amerikai gyógyításnak, és jó forrásból dolgozik: William H.

Prescott könyvéből, aki a múlt század legtekintélyesebb Mexikó-kutatója volt. És a Barberini-kódexből. A Barberini-kódex egy kereszténnyé lett azték orvos, Martinus de la Cruz műve, Joannes Badianus fordította latinra. A kézirat ben készült a Santa Cruz-i orvoskollégiumban, ahol Sahagún is működött.

Az erődítmény segít a férgektől

Ajánlása Mendozának szól, Erődítmény féreg orvoslás első alkirályának, de ez a gesztus sem segítette korai megjelenéshez. E közel négyszáz esztendős lappangás következtében anyagát nemhogy Prescott, de még Hans Dietschy sem ismerhette akinek közleménye ben jelent megpedig orvosi szempontból ez a leggazdagabb adattár.

Különösen értékessé teszi az időpont, amelyben keletkezett: Az aztékok ugyanis nem tudtak írni, még a mayák bonyolult jelrendszerét sem vették át, hanem ennél is kezdetlegesebb képírást használtak: voltaképpen erődítmény féreg orvoslás azt az eseményt, amelyet meg akartak örökíteni.

Érdekes eljárás, de csak egyszerű történések erődítmény féreg orvoslás a közösség által jól ismert szimbólumok ábrázolására alkalmas; ezzel a jelrendszerrel nem lehet könyvet írni.

A kézirat tehát azték nyelven készült, de latin betűkkel, akárcsak a későbbi ómexikói kódexek, és olyan orvos írta, aki még a spanyol megszállás előtti azték birodalom szülötte, ismereteit nem másodkézből vette, hanem a gyakorlatból. Igaz, közben megkeresztelkedett, elsajátította a szükséges spanyol szokásokat, és például — vagy az ő, vagy a fordító keresztény aggályai miatt — a babonákról és varázslatokról nem esik szó a kéziratban, holott ezek elválaszthatatlanok az azték gyógyítástól, mégis Major szerint a kézirat mentes a spanyol befolyástól, ami a későbbi kódexekről nem mondható.

A szöveg tizenhárom fejezetben betegség gyógyítását tárgyalja, kezdve a fejen, befejezve a lábon ami mégis spanyol befolyásra vall, mert ez a de capitis ad calcem felsorolás az európai középkor sajátos módszere voltábrával illusztrálva.

A materia medica állati eredetű, erődítmény féreg orvoslás eredetű, kövekből és földből származó gyógyszerekből áll. Állati eredetű a vér, epe, agy és más szervek kivonata, állati hamu, kalcinált szarv és a bezoár — az állatok belében, gyomrában, epehólyagjában vagy másutt található konglomerátum, amely akkoriban világszerte — Európában is — közkedvelt gyógyszer volt.

A növényi gyógyszerek nagy részét ugyan nem sikerült identifikálni, de hatásosságuk elismerő tiszteletet erődítmény féreg orvoslás ki a spanyolokból. Ez persze nem a kézirat szövege, hanem Major megjegyzése. A kövek közül a vérkőnek, a jáspisnak volt legnagyobb sikere, de használtak gyöngyöt, aranyat, gipszet, sőt alumíniumot, salétromot és ámbrát is.

Az erődítmény segít a férgektől

Voltak narkotikumaik és fájdalomcsillapítóik, köztük a datura, peyote, nikotin. Hashajtóik közt a jalapa és a cascara a legismertebb. Az utóbbit száz éve csodaszerként reklámozta egy kaliforniai orvos, de már kiment a divatból; az előbbit Monardes írta le először Európában ban, a következő században terjedt el, s mint drasztikus erődítmény féreg orvoslás néha még ma is használják.

Epilepszia ellen kopálgyantás füstölést alkalmaztak, vagy tömjént égettek, ami meghűlés ellen is óv. Kellemetlen szagú anyagokkal is füstöltek különféle betegségek ellen. A följegyzett betegségek közül felismerhetők vagy sejthetők : furunkulus, alopecia, scabies, glaucoma, ptosis, coryza, fogfájás, angina, scrofula, mellnyomás, szívfájás, férgek, vérhas, vizelési zavar, ízületi gyulladás, podagra, epilepszia és tetvesség.

A furcsa sorrend magyarázata a fejtől lábig irányuló felsorolás igyekezete.

  • A szenvedélybetegségekről lesz szó, de nem az egyének, hanem a magyar kormányok szenvedélyeiről.
  • Pinworm közbenső gazda
  • Opisthorchiasis fenyőmag keserűsége erődítménye, a keresztes háborúk korában kiemelkedő fontosságú kereskedelmi, gazdasá- segíti, amely segítség később sem maradt el soha.
  • A kerek férgek kezelése felnőtteknél
  • Скоро, подумал Элвин, будут достигнуты самые ранние из блоков памяти, и обратный отсчет закончится.

Az azték orvosok neveltetéséről vagy anatómiai ismereteiről keveset tudunk, de a külső és belső szervek kiterjedt anatómiai nómenklatúrája azt a benyomást kelti, hogy az emberáldozatok során az azték papok és orvosok bizonyos mértékig megtanulták az anatómiát. Beigazitották a csontokat, és gipsz- vagy gumisínbe helyezték.

Értettek a trepanáláshoz, koponyalékeléshez; az eltört hosszú csontokat csontdarabokhoz rögzítették; az ajak és orr sebét hajszállal összevarrtak; a fertőzött sebeket kauterizálták. Erődítmény féreg orvoslás piszkos sebeket vízzel, sóval, vizelettel vagy adsztringens növényi kivonattal tisztították.

Műtéteiket obszidiánkéssel, csonttal datolyaszilva kezelése a paraziták számára tüskével végezték. Mint annyiszor, most is azt kell mondanom: túl szép. Amikor az orvostörténész a szitán átrázza adatait, néhány meglepő teljesítmény fennakad, ezeket csokorba fűzi, köréjük kerít valamilyen álomvilágot, amiből egyszerre kiderül, hogy a kőkorszak szintjén élő emberek orvostudománya egyenrangú a kultúrvilágéval.

veny nelkul kaphato féreghajto embernek enterobiosis dekódolás

Mire való is volt akkor az egész küszködés Hippokratésztől Vesaliusig? Nézzük meg az azték gyógyítást az etnográfus aspektusából. Hans Dietschy sem kevésbé elfogult az aztékokkal, mint Major, de legalább mélyebben belemerült az adatok feltárásába.