A menedékplatyhelminták meghatározása. Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
Tartalom
This research after 7 years proved that there was no changes in the Garadna s Turbellaria fauna.
There were 3 species in the water-shed. The Polycelis c. The area of the Crenobia alpina was very little, in exposition to the south, it lived common with the Polycelis c.
The lack of the Turbellaria species was in 4 short parts of the streams. It was occur that the Polycelis c. A strange occurrence was found in a menedékplatyhelminták meghatározása Helyiipari Stream: the Polycelis c.
Hidrológiai Közlöny ( évfolyam) | Arcanum Digitális Tudománytár
This is unknown from the publications. It is rather strange that the highest point of the Dugesia g.
Bevezetés Az örvényférgek Turbellaria Bükk hegységi és magyarországi kutatása az utóbbi években jelentõsen háttérbe szorult, csak szórványosan jelentek meg közlemények. Korábbi kutatások során FÜLEP a Garadna-patakból 2 faj került elõ: a forrástól a Három-kútivölgy vízfolyásának torkolatáig a sokszemû szarvas planária Polycelis cornuta Johnsoninnen lefelé a füles planária Dugesia gonocephala Duges él a Hámori-tavi torkolatig.
Tartalomjegyzék
Más elterjedési adatokról és kutatási eredményekrõl nincs tudomásom a Garadna vízgyûjtõterületérõl. Jelen dolgozatban a Bükk hegységi Garadna-patak vízgyûjtõjén élõ örvényféregfajok elterjedési állatföldrajzi és gyakorisági viszonyait vizsgálom. Faunisztikai adatokat gyûjtök a terület vizeirõl, és választ keresek arra a kérdésre, hogy van-e változás a Garadnán leírt elõforduláshoz képest.
A menedék 3 teljes film letöltőlink +Trailer. 4K Video
Anyag és módszer A terület örvényféregfajait régóta figyelem a terepbejárásaim során, és napokon módszeresen végigjártam a Garadna vízgyûjtõjén található víztereket: forrásokat, forrás lefolyókat és patakokat.
A Garadna-patakon a Három-kúti-völgy vízfolyásának torkolatánál vizsgálódtam a torkolat alatt és fölött. Máshol csak próbagyûjtéseket végeztem, mivel e víztér örvényféregfajainak mintázata korábbi kutatásokból már ismert FÜLEP Az 50 m-nél rövidebb vízfolyásokon legalább 2 helyen vettem mintát: a forrás-felsõ és a középsõ-alsó szakaszon.
Az m-es vízfolyások esetében legalább 3 mintát vettem: a forrás-felsõ, a középsõ, és az alsó szaka- 83 2 szon. Az m-t meghaladó hosszúságú vízfolyásokon m-enként jelöltem ki vizsgálati helyeket.
Hidrológiai Közlöny Miskolc-Egyetemváros Kivonat:
A mintavételi helyeken megnéztem a mederfeneket, az aljzat köveinek és a vízbe hullott levelek, ágak alját, mind a sodorvonalban, mind pedig a partoknál. Minden vizsgálati ponton 5 m-es szakaszon kutattam át alaposan a medret. Ha az elõkerült egyedek száma legfeljebb 10 volt, akkor minden példányt meghatároztam faji szinten. Ha nél több egyedet találtam, akkor véletlenszerûen kiválasztott 10 példány azonosítását végeztem el.
Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták. Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl.
Az elõkerült egyedek faji szintû meghatározását a helyszínen végeztem el a menedékplatyhelminták meghatározása élõ példányokon. Az örvényférgeket átvilágítottam alulról egy lámpával, és egy 7x-es nagyítólencsével tudtam szemrevételezni õket.
A legtöbb mintavételi ponton feljegyeztem a víz hõmérsékletét szintén csak tájékoztató jelleggel. Eredmények A vizsgált területen 3 faj elõfordulását mutattam ki: szarvas planária Crenobia alpinasokszemû szarvas planária Polycelis cornutafüles planária Dugesia gonocephala. A vízfolyások forrás felé bevált gyógyszerek a férgek ellen részein a P.
Fonálférgek
E 2 faj helyenként együttesen is elõfordul. Az örvényféregfajok hiánya igen kevés helyen volt megfigyelhetõ. Örvényférgek Turbellaria a Bükk hegységi Garadna-patak vízgyûjtõjén A menedékplatyhelminták meghatározása foglalt f. A kisvízfolyások felsõ szakaszán a C.
Navigációs menü
Ez az övezetesség feltehetõen a jégkorszak elmúltával alakult ki, amikor a leginkább szûk-hõtûrésû hidegkedvelõ C. A Garadna-forrástól a Három-kúti-völgy vízfolyásának torkolatáig a P. Ezek alapján valószínû, hogy az elterjedési mintázat többéves idõtartamban is stabilnak tekinthetõ.
A Garadnába torkoló vizekben csak ritkán fordul elõ a D. Legnagyobb tszf.
A többi vízben a P. Az örvényféregfajok csak kevés helyen és általában rövid szakaszokon hiányoznak a vizsgált terület vizeibõl: a Garadna-patakból a Garadnánál, az Alsó-Sebes-víz alsó szakaszából, a Szövetség-forrásból, és a Három-kúti-völgy vízfolyásából a faszénégetõ környékén.
Az Alsó-Sebes-víz alsó szakaszán tapasztalt hiány kivételével a többi eset megegyezik abban, 5 hogy valamennyi rendszeresen bolygatott terület.